Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-333. A házszabályok átvizsgálására kiküldött kilenczes bizottság jelentése

333. SZÁM. 235 ll-ik melléklet a 333. sz. irományhoz. Különvéleménye a házszabályok átdolgozására kiküldött kilencz tagú bizottság alólirt kisebbségének. I. A tanácskozás berekesztése tárgyában. (133. §.) A szólásszabadság olyan korlátozását, a mely nem egyaránt terjed ki a képviselőház minden tagjára, hanem e korlátozás jogát a többség kezébe adja, hogy ez a bizottság javaslatában körvonalozott esetben a kisebbség ellen fordittathassék, elvileg még akkor sem pártolhatnók, ha törvényhozásunk működése rendszeresnek s minden tekintetben normálisnak volna is tekinthető; miután a netaláni időpazarlás ezen óvszerét roszabnak tartjuk magánál a bajnál, bizonyos óráknak vagy napoknak a tanácskozás részére megnyerése nem nyújthatván annyi előnyt, mint a mennyi hátránynyal járhat másrészről a szólásszabadságnak önkényszerü elfojtása. Annyival kevésbé pártolhatjuk a cloture-t még a javaslatba hozott szűk keretben is jelen viszonyaink között; midőn ugy közigazgatási, mint igazságszolgáltatási, pénzügyi és nemzetgazdászati valamint majd minden más tekintetben az átalakulás, a szervezés első stádiumában, mondhatni ennek csak küszöbén vagyunk; midőn tehát a szólásszabadság ilyetén megszorítása könnyen a legfőbb érdeknek, a törvényjavaslatok alapos, tüzetes megvitatásának, minden oldalról megvilágításának rovására történhetnék. De nem pártolhatjuk e megszorítást magában a bizottság javaslatában foglalt azon körülménynél fogva sem, a mely szerint az eddigi osztályrendszer elejtésével, a törvényjavaslatoknak csupán szakbizottságok által leendő előkészítése hozatik javaslatba, és igy azoknak, a kik a szakbizottságokba be nem választatnak, az eddiginél sokkal kevesebb alkalmok leend nézetöket kifejteni; érvényesíteni, míg az osztályrendszer fennállása mellett ez alkalom mindig igénybe vétethetett. Ha ezen, nézetünk szerint is helyes javaslat a képviselőház által elfogadtatik, s ezzel a szabad vélemény és eszmecsere a czélszerütleneknek bizonyult osztályok helyett a szakbizottságok körébe szorul; nem tartjuk kellően indokolhatónak ezen intézkedést azzal nehezíteni, hogy a szólásszabadság a képviselőházban a cloture behozatala által is korlátoztassék. Ugyanezért a bizottság idevonatkozó javaslatát elvetendőnek véljük. II. A névszerinti szavazásról szóló 141. régibb, — 143. uj §-ra. Az eddigi tapasztalás megmutatta, hogy a névszerinti szavazás kérhetésének jogával, talán egy-két eset kivételével, nem történt visszaélés; sőt a közelebbi idők tanúsítása szerint e jog csak nevezetes kérdéseknél és kiváló szükség esetében vétetett igénybe. Nincs tehát semmi elfogadható ok arra nézve, hogy a névszerinti szavazás kérhetése tetemesen megnehezittessék; pedig jelentékenyen meg volna ez nehezítve a bizottság javaslata szerint, a melynél fogva húsz tag helyett 30 tag aláírása igényeltetnék. Mi tehát tekintettel arra, hogy a házszabály most fenálló intézkedése gyakorlatilag helyesnek bizonyult be; tekintettel továbbá arra, hogy a névszerinti szavazás kérhetésének ilyen túlságos mérvben megszorítása könnyen a nyilvánosság kikerülése iránti czélzatnak volna magyarázható; a házszabályok jelen intézkedését továbbra is fenntartandónak véljük. Budapest, 1873. mart. 25-én. Várady Gábor s. k. Irányi Dániel a. k. Péchi Tamás s. k. KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75 v. 30 • . •