Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában

286. SZÁM. 9 Különösen állami kőní-hálózatunk, az annak megállapítása óta kiépített vasutvonalok folytán már ma is tetemes módosítást igényel; — mig a természet adta vizi utaink iránya mellőzhetlen befo­lyást gyakorol vas- és kóut-hálózatunk berendezésére. Ezek folytán és az országgyűlés képviselőházának 1871. évi márczius 3-án tartott üléséből 3203. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozatának is, mely a ministeriumot megbízta, hogy „az állam­utak hálózatára és kezelésére vonatkozólag törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé" — és melyet az ugyanaz évi deczember 15-én tartott ülés 4375. jegyzőkönyvi pont alatti határozata ismételt, egyúttal részben eleget teendő — a ministerium ezennel oly tervjavaslatot mutat be, mely az országnak összes államilag létesítendő és kezelendő közlekedési eszközeit, nevezetesen a vas-, kő- és viziut-háló­zatot felkarolja. A ministerium ezen tervezetét nem foglalta törvényjavaslat alakjába, mert nézete szerint e kérdésnél a lényeg vagyis a vonalok megállapítása képezi túlnyomón a feladat fontosságát, s csak ennek megtörténte után lálja idejét annak, hogy az országgyűlés megállapodásai határozott formába öntessenek. A jelen tervezet tárgyát képező vonalok megállapításánál alapelvül szolgált, hogy állami költségen vagy állami segélyezés mellett azon közlekedési eszközök lesznek építendők és fentartandók, melyek vagy a nemzetközi forgalom közvetítésére vannak hivatva, vagy távol fekvő, terményeikkel és iparczikkeikkel egymásra utalt, vidékek forgalmi csomópontjait kötendik össze, vagy végre azon vona­lok, melyeknek építését és fentartását honvédelmi szempontok parancsolják. Mindazon közlekedési eszközök ellenben, melyeknek előállítása közvetlen az államnak szintén érdekében fekszik ugyan, de a melyek nem ezen országos, hanem szűkebb körű vidéki czélok szem­pontjából létesítendők; a ministerium nézete szerint a megyei vagy más alapon alakult vidéki érdekelt­ség költségén építendők és tartandók fenn, ennek megfelelően hálózatuk nem a törvényhozás, hanem az illető hatósági közegek által a kormány felügyelete alatt lesz megállapítandó; s ugyanazért ezen vona­lok hálózata a jelen tervezetbe fel nem vétetett. A jelen tervezet tárgyát tehát az állami közlekedési eszközök hálózata képezi, melynek meg­állapításánál a ministerium igyekezett minden tényezőt figyelembe venni, s minden jogosult érdeket ki­elégíteni; s azon meggyőződésben van, hogy a tervezet hazánk jelen forgalmi szükségleteinek megfelel; mindazonáltal olyannak kívánja ezt tekinteni, mely részleteiben csak a legközelebbi jövőben lehet irányadó ; mert azon tényezők, melyek az egyes közlekedési vonalok irányának, létesítésük sorrendjének megálla­pítására befolyással vannak, folyvást változnak; és a gyakorlati élet számos tüneményei, minők a keres­kedés és ipar fejlődése, a szomszéd államok közlekedési eszközeinek létesítése, legnagyobb részben nem tőlünk függenek s biztosan előre meg nem határozhatók: s mindezeknél fogva már néhány év múlva is oly vonalok építésének szüksége állhat elő, melyek e tervezetbe felvéve nincsenek. A ministerium átalában csak annyiban tartja indokoltnak a közlekedési eszközök hálózatának előre való megállapítását, a mennyiben létesitésök által az államkincstár vétetik igénybe. Hasonló tekintetek alá esik az állami közlekedési eszközök nemének meghatározása. Annak eldöntése ugyanis, vájjon egy bizonyos irányban vasút vagy kőut épittessék-e ? minden egyes esetben a várható forgalomtól függ, s soha sem átalánosságban, hanem minden egyes esetben csak a jelen viszonyok szempotjából eszközölhető; mert a mely irányban a forgalom jelenleg még csekély és rövid időn való növekedése nem várható, azon irányban vasútnak építése ma még indokolatlan, holott idő­közben támadt iparvállalatok, sőt részben maga kőut nyújtotta közlekedési könnyítés is a forgalmat annyira fejleszthetik, hogy ugyanott vasútnak építése idő multán szükségessé válhatik. A folyók hajózhatóvá tételének és hajózási csatornák építésének szüksége is a forgalmi vi­szonyok által van feltételezve, mert habár valamely irányban egy vagy több vasút vezet is, a keres­KÉFVH. IROMÁNY. 1872—75 v. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom