Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-319. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „a telepitvényekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

319. SZÁM. 143 vagy ha a szerződés határozott időre köttetett ugyan, de ezen határidő 1848. év január l-ig lefolyt, a nélkül, hogy azóta a szerződés határozott időre újból megköttetett volna; a telepitvényeseknek jogában áll a telepitvényi összes belső és külső birtokot a rajta fekvő szolgálmányok megváltása mellett, tulajdonul megszerezni. A váltságtőkét az évi tartozás értékének húszszoros összege képezi. 3. §. Az évi tartozás a következő elvek szerint számittatik ki és állapittatik meg: 1. a hol 1858-tól 1867-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban, az évi tartozás mennyisége ezen 10 évre eső átlag szerint állapittatik meg; 2. a hol ezen 10 év alatt terménybeli tartozás állott fenn, ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada, tized, kilenczed, heted stb. volt gyakorlatban: átlagosan számittatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott, csak a termény ára számittatik ki átlagosan; 3. ha az évi tartozás napszám, vagy más szolgáltatásból áll, ugyanazon 10 évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni. Oly esetekben is, midőn a szolgálólányok rendesen nem teljesíttettek, az évi tartozás értéke szintén a fentebbi elvek szerint határozandó meg. *l .'••' A telepitvényi birtokhoz nem tartozó oly területek, mely éken a telepitvényeseknek telepitvényi szolgálmányaikért bizonyos javadalmak, például legeltetés, faizás stb. jártak, megváltás alá nem esnék ugyan, de a váltságösszeg meghatározásánál az évi tartozásból ezen javadalmak fejében annyi százalék vonandó le, a hány százalékát teszi ezen javadalmak értéke a telepitvényest illető összes haszonélve­zetek értékének. 5. §. Ha a telepitvényi szerződés határozott időre szól, köttetett legyen az bár az 1848. év előtt vagy után, joguk van a telepitvényeseknek a telepitvényi belsőséget, úgymint a házhelyt, udvart és kertet a valódi értéknek megfelelő vételárért tulajdonul megszerezni; — a földtulajdonos vi­szont köteles a belsőséget a jelen törvény határozatai szerint, a telepitvényesek tulajdonába bocsátani. A felek szabad egyezkedésére bizatik annak meghatározása, hogy a külsőségből mennyi és mily föltételek alatt engedtessék át a telepitvényeseknek. 6. §. Ha az 5. §. alá tartozó esetekben a felek a külsőség iránt a 15. §-ban érintett két év alatt meg nem egyeznek és a telepitvényes csupán a belsőségen megmaradni nem akar: jogában áll kívánni, hogy a kincstári birtokok valamelyikén le telepíttessék. E jog a telepitvényest nem illeti meg, habár közötte és a földtulajdonos között egyezség létre nem jött is, ha a földtulajdonos kijelentette, hogy a telepitvényesnek az általa bírt külsőséget egészben s ha ez négy katasteri holdnál több, abból középminőségü négy katasteri holdat a 8. §. szerint megállapítandó valódi értéknek megfelelő s a 12. §. szerint lerovandó vételárért áten­gedni kész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom