Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-319. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „a telepitvényekről” szóló törvényjavaslat tárgyában
319. SZÁM. . 141 jedő §§-ait változatlanul terjeszti a képviselőház elé, azon megjegyzéssel mind a mellett, hogy miután az 5-ik és 6-ik, valamint a 14-ik és 15-ik §§-ok közé uj szakaszokat felvenni szükségesnek látta: a képviselőház által elfogadott törvényjavaslat érintetlen szakaszai is uj számukat kapnak szükségkép. A mi a főrendiház által tett elvi változtatásokat illeti: ezeket a bizottság' azon közvetítő javaslat alapján vette tárgyalás alá, melyet az igazságügyminister a főrendiháznál előterjesztett, s mely szerint a telepitvényesnek jogában áll a belsőségnek teljes tulajdonul megvételét követelni, de egyszersmind azon esetre, ha pusztán a belsőséggel megelégedni nem akar, s ha a földtulajdonos legalább négy katasteri holdnyi külsőséget, vagy ha az egész külsőséget, ha az négy kat. holdnál nem több, az egészet átengedni nem akrja: jogában áll a letelepittetését a kincstári birtokok valamelyikére követelni, ez esetben a beltelki s egyéb beruházásai a földtulajdonos által megtéritendők lévén. Miután ez elv egyrészről a magántulajdon követelményeinek megfelel, s a szerződések sérthetlenségét megóvja, másrészről pedig a beltelki s egyéb beruházások megtéritésével, valamint a kincstári birtokon leendő letelepítéssel a telepitvényesek érdekeit a tényleges körülmények figyelembe vételével a lehetőség határai között kielégíti, s miután ez elv elfogadásával a földtulajdonos elé a munkás kéz beállható hiányában s az általa alig használható beruházások megtérítésében, a telepitvényes elé pedig községének s szokott lakhelyének elhagyásában annyira kényszerítő feltételek szabatnak, miszerint alig tehető fel, hogy földtulajdonos és telepitvényes a kölcsönös érdekeket kellőkép ne méltányolná, s igazságos és előnyös egyezkedésre hajlandó ne lenne: ennélfogva az igazságügyminister közvetítő javaslatát átalában elfogadni a bizottság szükségesnek s czélszerünek látta, de egyszersmind ugy a kincstár, mint a telepitvényesek esetleges érdekében elengedhetlennek tartá, hogy a kincstári birtokokból a telepitvényeseknek kiadandó külsőségnek ne maximuma, hanem minimuma állapíttassák meg négy katasteri holdban. A törvényjavaslatot az elfogadott elvnek megfelelő uj szövegezéssel s illetőleg uj beosztással a bizottság egészben beterjeszti, s a képviselőháznak elfogadásra ajánlja. A II. osztály által beadott különvélemény, |. alatt ide mellékelve, bejelentetik. Kelt Budapesten, 1873-ik évi márczius hó 16-án. Eötvös Károly s. k. közp. bizottsági előadó. •|. alatti melléklet a 319. sz. irományhoz. A II osztály különvéleménye. „a telepitvények"-ről szóló törvényjavaslat némely §-aira nézve. Az 5. és. 6. §§-ok közé igtatandó a következő U J §• Ha az 5. §. alá tartozó esetekben a felek a külsőség iránt a 14. §-ban érintett két év alatt meg nem egyeznek, jogában áll a telepitvényesnek az általa birt külsőséget, és ha az 4 katastralis holdnál több volna, abból középminőségü 4 katastralis holdat a valódi értéknek megfelelő vételárért tulajdoni joggal megtartani.
