Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról
90 241. SZÁM. Egy másik sajátság a tiszta jövedelem kinyomozásában fekszik. Austriában, Poroszországban, Belgiumban, Bajorországban Francziaországban, az adó-alapul veendő földjövedelem a gazdaságon fekvő terhek és a gazdasági befektetésekre való tekintet nélkül állapittatik meg, s az egyszer megállapított jövedelem hosszú évek során át változatlan marad, s az adó kivetése a pénzügyi közegek által eszközöltetik. Ez államokban tehát leginkább a föld ősereje szolgáltatja a földadó alapját; de ez a maga egészében csak a művelési költségek, nem pedig az adósság-kamatok levonásával is egyszersmind. Más államokban, mint pl. Piemontban, és a legújabb szászországi tervek szerint is a földadó megállapitásánál egészen más szempontokból indulnak ki. Nem pusztán a föld minősége s a talaj helyzete folytán várható jövedelmet, hanem átalában magát a mezőgazdasági ipart veszik a földadó alapjául, s nem csak a művelésre forditott munkát, hanem a földbirtokon fekvő terhet is levonják a nyers jövedelemből. Szóval: a földadó kivetkőztetik reális (hozadéki) jellegéből s subjectiv jövedelmi adó lesz. Ez államok speciális gazdasági helyzetét véve figyelembe, teljesen helyeselhető is e rendszer. Azokban a mezőgazdaság immár rendszeres iparrá fejlődött, a termelésnél nevezetes szerep jut a talaj mellett a mesterséges művelési módoknak is, szóval a tőkebefektetés elsőrendű tényezőként lép fel a mezőgazdaságban. Itt tehát nem lehet évtizedekre szóló katastert megállapítani, hanem legczélszerübb a földjövedelmet rövidebb időközökben revisió alá venni, s az adóalap megállapitásánál a tőke szerepét is figyelembe venni. De az érintett országokban nincs is szükség katasterre, mivel azokban a föld jövedelmét könnyű megállapitani rövid időközönként a bérszerződések alapján. De nem igy nálunk: nálunk még a művelési mód nagyobbrészben a hármas forgásu rendszer, mezőgazdasági ipar csekély, az állattenyésztés nagyrészt csak arra szoritkozik, hogy meg legyen a szükséges igavonó barom, munkafelosztás primitív, gazdasági könyvvitel kezdetleges, s a takaritási szellem s előrelátás még nincs kellőleg kifejlődve. Ily körülmények között nem látom még szükségesnek, hogy eltérjünk a katasteri földadórendszertől. Hazánknál fejlődöttebb, Poroszországban, Belgiumban, Francziaországban, Bajorországban s Badenben is szükségesnek látták e rendszert megtartani. S különösen viszonyaink közt már csak azért is indokoltnak látszik a katasteri rendszer megtartása, mivel ez kétségkivül kedvezményt, ösztönt nyújt a birtokrendezések s nagyobb-szabású gazdasági tervek kivitelénél, és előnyösebb a gazdasági ipar kifejlesztését illetőleg, mint volna a rendszer, melyet az idézett államok magukévá tettek, illetőleg óhajtanak. Egy másik sajátság a nyers-jövedelemből levonandó művelési költségek megállapításában fekszik. Bajorországban művelési költség fejében a főtermények átlagos hozadékából, szántóföldeknél a vetőmagra forditott költségek a szalma, tarlónövények, legeltetési és egyéb hasznok ; erdőknél pedig a tartósan várható fatermésből a mellékhasznok vonattak le; rétek átlagos széna- és sarjú terméséből e nemű levonásnak nem volt helye. Szászországban, nagyobb területek adataiból, Francziaországban, Poroszországban s Austriában pedig a helyi viszonyok alapján több évek átlagából számittatik ki a nyers-jövedelemből levonandó művelési költség. Ez utóbbi eljárás felelvén meg leginkább az igazságnak, részemről is ez eljárást hozom javaslatba. Végül Franczia- Belga- és Szászországban a földadóval hasonló kivetési módozatok és kulcs szerint adóztatnak meg a házak is; egyéb államokban azonban az épületadóról, mint nálunk is, külön törvény intézkedik. Kerkapoly Károly s. k.
