Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-236. Törvényjavaslat, az államkincstár nevében a tiszavidéki vasuttársulattal 1865. évi január hó 16-án kötött szerződés és a jóváhagyási rendeletben foglalt póthatározatok és módositások beczikkelyezéséről
236. SZÁM. 51 hez és nevezetesen azon nézethez változatlanul ragaszkodik, hogy az összes évi jövedelem, mely az állam általi biztosítás folytán törlesztés nélkül öt százalékra emeltetett, a jövedelmi adózás és pótlékok tárgyát képezi és hogy az adónak, valamint a bélyeg-illetéknek az illető pénztárakba leendő befizetését, az ottan megállapított szabályok szerint a társulatnak kell teljesíteni, — még is jövőre nézve, és pedig az 1864-ik üzletévtől kezdve, határoztatik: a) hogy a jövedelmi adó és pótlékok azon részlet összege, mely az állam által tejesitett 4-százalékos előlegekből álló tiszta jövedelemre esik, mint kiadási tétel az üzleti költségekhez számittathassék; b) hogy miután 15,750.000 frtnyi sorsjegykölcsönért a cs. k. sz. hitelintézetnek fizetendő évi járadékok után, az elsőbbségi kötvények kamatainak kifizetésénél a jövedelmi adót. elvégre levonni jogosan nem lehet, — a kiadási számadásba a jövedelmi adó és pótlékának még azon összege is betudható, melynek levonására a társulat azon esetre jogosítva volna, ha ezen sorsjegy-kölcsönnek az illető üzletévre eső maradék-összege kötvényekből állana; c) hogy még ama bélyeg-illetékek is a kiadási számadásba felvétessenek, melyek az államkormánytól nyert 4-százalékos előlegektől fizettettek, és d) hogy azonkívül a jövedelmi adó és szelvény bélyegilleték azon összege, melyet egy-egy üzletévre e tekintetben kivetett illetékektől valamely üzletév kiadásai számadásaiba bevenni nem szabad, és mely a részvény-szelvényekből levonandó mindaddig, mig a társulat az államkormánytól a biztosítás alapján a jövedelmének kiegészítését igénybe veszi, az engedély egész tartama alatt legfeljebb 25.000 o. é. frtra rúghat. Az a) b) és c) alatt említett összegeken kivül felvétethetnek még a kiadási számadásba a fenálló pénzügyi törvények alapján időnként fizetendő azon adók, pótlékaikkal a szelvény-bélyeggel együtt, melyek a részvényeket 25.000 oszr. ért. frtot meghaladó értékben évenként terhelnék. Ezen engedmény azonban a társulati jog azon folytonos megóvása és gyakorlása által van feltételezve, miszerint az elsőbbségi kötvények kamataiból a jövedelmi adó vagy a netán annak helyét pótoló más adó, továbbá a szelvény-bélyegadó levonassék. A mennyiben az itt felsorolt határozatok alkalmazása által azon összeg, melyet a társulat jövedelmi adó és a szelvény-bélyeg-illeték fejében visszatérítés utján nyer, többet tenne a társulat által e tekintetben valóban befizetett illetékeknél, magától értetik, hogy ilyen esetben a szóban forgó illetékeknek a kiadási számadásba való felvétele csak azon összegre szoritkozhatik, mely a társulat által befizetett illetékek teljes fedezésére szükséges. 6. §. Az 1864-ki üzletévre, melyben a részvénykamatok május és november havában történt kifizetésénél a jövedelmi-adó és szelvény-bélyeg-illeték le nem vonatott, kivételképen megengedtetik, hogy azon maximal-összeg, mely jövedelmi adó és szelvény-bélyeg-illeték fejében a részvény-szelvényből levonandó az 5. §-ban 25.000 o. é. forintban megállapított összeg helyett, csak 12.500 forinttal számittassék fel. 7. §. • Az államkonnáuy az 1865-ik üzletévtől kezdve kötelezi magát, hogy minden egyes üzletévre a biztosított 5 l / 5 százalékos tiszta jövedelem hiányának kiegészítése végett szükséges összegeket következő módon teszi folyóvá. A mennyiben a vaspálya jövedelme valamely félévben az üzleti költségek levonása után azon összeget el nem érné, mely szükséges: 7 *
