Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-235. Törvényjavaslat, az 1869. évi VI. törvényczikknek s az azzal beczikkelyezett engedély-okmány némely határozmányainak további módositásáról
235. SZÁM. 47 Ennek oka a fentebb elmondott rendkivüli építési nehézségeken kivül, melyek a halasztást már maguk is megmagyarázzák, az uralkodott járvány által előidézett zavarok által is indokolva van; miután nem csak hogy az alagut-épitésben gyakorlott munkások legnagyobb része a munkát beszüntette, s a járvány megszüntetését czélzó intézkedései folytán az építéshez szükséges anyagok odaszállitása is nehézzé, sőt a védvonal felállítása által egy időre egészen lehetlenné tétetett. Az osztrák kormány, tekintettel ezen a társulatnak hibául fel nem róvható helyzetre, megengedte, hogy az a gácsországi vonal részét egészen az alagút túlsó végéig a közforgalomnak átadhassa, s az egész vonalra eső kamatgarantiát igénybe vehesse, noha a gácsországi pályarészre vonatkozó engedélyokmány szerint, a kamatbiztositás szintén csak azon naptól lett volna igénybe vehető, a midőn a pálya az ország határszéléig adatott át a forgalomnak. Tekintettel azon körülményre tehát, hogy az egész magyar-gácsországi pálya két részének csatlakozása csak az alagútban folyó — s a fentebb felsorolt okoknál fogva eddig be nem fejezett munkák végrehajtásától van feltételezve; tekintve továbbá, hogy a társulat késznek nyilatkozik e vonalok egyikén érkező személyeket s árukat a másik vonalra gőzpálya vagy tengelyen átszállítani, s igy a két vonal közt az ideiglenes összeköttetést fentartani, ennek könnyebb eszközölhetése végett pedig az alagút innenső végén ideiglenes állomást létesíteni; tekintve végre, hogy e társulat mindent elkövet, mikép a rendkivüli épitési nehézségek daczára a pálya kiépítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tegyen, — s eddig is súlyos anyagi veszteségeket szenvedett, az általa kért megnyitási engedélyt annál inkább megadandónak vélem, mert azt maga az -ország közgazdászati érdeke is követeli. Ugyanis: a) E törvényjavaslat elfogadása által rögtön életbe léptethető lesz az első közvetlen és egyenes vasúti közlekedés Gácsország és hazánk között. b) Ezen csatlakozás folytán a vasúti összeköttetés kelet, Gácsország és annak háttere Oroszország és Pest, illetőleg Triest között tetemesen megrövidíttetik, mint ez a következő kimutatásból Lemberg-Pest via Krakó-Bécs 130 mfd. Lemberg-Pest via Przemisl-S.-A.-Ujhely 77 mfd. Lemberg-Trist via Krakó-Bécs 179 mfd. Lemberg-Triest via Przemisl-S.-A.-Ujhely 160 mfd. c) Ebből következtetői eg bizton várható tehát, hogy az eddig Lemberg felől Krakkónak és Bécsnek-Pestre s Triestre és vissza irányzott forgalom az első magyar-gácsországi vonalra fog tereltetni, sőt, hogy az eddigi krakó-bécsi vonal hosszú volta miatt szintén ki nem fejlődhetett forgalom tetemesen növekedni is fog. Minek további következménye, d) hogy a már megnyitott pályarészek, sőt a csatlakozó vaspályák, u. m. L.-Mihályitól Szerencsig a m. északkeleti, Szerencstől Miskolczig a tiszai, Miskolcztól Pestig pedig a m. kir. állampályák, melyeknek jövedelmezőségét emelni szinte érdekünkben áll — ujabb átmeneti forgalmat nyerendenek. E tekintetben bizonyos tájékozást nyújtanak már is egyes kereskedő házak ügynökei által gyűjtött s rendelkezésemre bocsátott adatok, melyek szerint, ha az egyenes iránybani szállítás lehetővé tétetik, a vonalon az átmeneti fogalom mennyisége mindjárt kezdetben legalább 640.000 mázsára tehető, minek folytán — eltekintve a személyszállításnál várható kedvezőbb eredménytől, — a már megnyitott l.-mihályi-homonnai résznek bruttó jövedelme évenként, s mértföldenként legalább 12.800 írttal emelkedni fog, még üzleti költségei alig szenvednek változást, minthogy eddig vonatait kellőleg ki nem használhatta.
