Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-234. Törvényjavaslat, a Belgiummal 1853. évi julius 16-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kelt államszerződés, valamint az ennek alapján 1857. évi márczius 18-án kelt első pótegyezmény kiegészitéseül 1872. évi deczember 13-án kelt második pótegyezmény tárgyában
38 234. SZÁM. vül helyezett kiadási és jogsegélyezési államszerződések helyett uj szerződések kötését, valamint azon államokkal, melyekkel ilynemű szerződések még nem köttettek: ilyeneknek kezdeményezését szorgalmazzák a közös külügyministernél. Különösen a jelen pótegyezményre vonatkozó tárgyalások kezdetén kiemelte hivatali elődöm; hogy tekintettel arra, — hogy az alapszerződés és a pótegyezmény Magyarország területén kötelező erővel nem birnak: sokkal czélszerübb volna, egészen uj kiadási egyezményt negotiálni, mint a hatálylyal nem biró alapegyezményt, és szintén hatálytalan pótegyezményt második pótegyezmény által érvényesiteni. Tekintettel mindazáltal a fennforgó viszonyokra, azon eljárás követését találta legczélszerübbnek a magyar kormány, mely hasonló helyzetben az osztrák-magyar monarchia és Francziaország között 1869-ik évi február hó 12-én kötött, s az 1871. évi XXV. törvényezikkbe foglalt pótegyezmény közül a törvényhozás által elfogadtatott. Ez okból van szerencséje a tisztelettel alulírott igazságügyministernek elfogadás és hazai törvények közé való beigtatás végett előterjeszteni az osztrák-magyar monarchia és Belgium között megkötött — de még meg nem erősített második pótegyezményt; mellékelvén egyúttal az alapegyezményt és az első pótegyezményt is melyek a jelen törvényjavaslatnak elfogadása, és ennek folytán a második pótegyezménynek megerősítése esetében kormányrendelet által lennének kihirdetendők. A mi a törvényjavaslatba foglalt pótegyezmény lényeges intézkedéseit illeti: ezek között nincs egy sem, mely már az 1871. évi XXIV., XXV. és XXVI. t. czikkekben foglalt kiadási egyezmények mindegyikében nem tartalmaztatnék. Az I-ső czikk megfelel mindenben az osztrák-magyar-svéd kiadási egyezség X-ik czikkének; valamint az osztrák-magyar monarchia és Olaszország között kötött kiadási szerződés X-ik czikkének; ugy szintén a Francziaországgal kötött pótegyezmény I-ső és ffi-ik czikkének. A különbség — a mennyiben a dolog lényegét illeti, mindössze is az, hogy mig a Svédés Olaszországgal kötött szerződésekben az elfogatást igazoló iratoknak „legrövidebb idő alatti" a Francziaországgal kötött pótegyezményben pedig „14 nap alatti" megküldése rendeltetik, addig a jelen pótegyezmény erre nézve három hetet tüz ki határidőül. Megegyez azonban az osztrák-magyar-franczia pótegyezmény Ill-ik czikkében világosan kifejezett azon sanctióban is: mely szerint, ha a kérdéses okiratok, a szerződésben megállapított határidő alatt nem nyújtatnának át: az előzetesen letartóztatott egyén azonnal szabadon bocsátandó. A Il-ik czikk csaknem szórói-szóra ismétli a XXIV. és XXVI-ik t. czikkek 8. §-át. A III. és IV-ik czikkek az egyezmény hatályba léptének és tartamának alaki kérdéseivel foglalkoznak; s különösen kitűnik a Ill-ik czikkből, hogy a pótegyezmény csak a megerősítés után lép hatályba; a megerősítés pedig, a magyar állam területét illetőleg, a törvényhozás általi elfogadástól van függővé téve. A most taglalt pótegyezmény elfogadásánál tekintettel kellett lennie az alapszerződés, valamint az első pótegyezmény tartalmára is ; mert ezek is, habár nem világos törvény, hanem kormányrendelet által szintén hatályositandók lévén: ezt nem tehetné a kormány, ha az ezekben foglalt elvek és intézkedések akár a nemzetközi, akár a hazai jog elveivel öszhangzásban nem volnának. A mi az alapszerződést illeti: az ugyanazon alapelveket tartalmazza, melyek a magyar törvényhozás által már előbb elfogadott hasonló tárgyú szerződésekben foglalvák, s melyeket hivatali elődöm Horváth Boldizsár, a fenn megjelölt állam egyezményeket tartalmazó törvényjavaslatok indokaiban kifejtett.
