Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-250. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a közmunka- és közlekedésügyi minister által a buda-pesti Dunarész szabályozása és a Margitszigeti-híd benyujtott előterjesztések tárgyában

250. SZÁM. 269 A ministerium egyúttal részletesen előadja azon okokat, a melyek arra bírták, hogy be nem várva a törvényhozás jóváhagyását, a terveknek és költségvetésnek az országgyűlésnek elé terjesztése előtt saját felelősségére megkösse a hid kiépítésére czélzó szerződést és megkezdje annak kiépítését. A ministerium nézete szerint a felső dunai hidnak kiépítését a főváros azon részében már kifejtett élénk forgalom teszi szükségessé egyfelől azon okból, hogy a vasúti kapcsolási hid elkészülése előtt is a lánczhidról elvonassék a forgalomnak egy része, másfelől azért, hogy az Ó-Buda és budai Víziváros és a pesti felső részek közvetlen kapcsolatba hozassanak. Az építendő hid helyének meghatározása után, a kiirt pályázati eljárás befejezése, a beérkezett tervek beható bírálatának befejezése, és azoknak végleges megállapítása után, a mi 1872. év tavaszán történt meg, két ut kínálkozott a ministeriumnak: vagy előterjeszteni ezen terveket a költségvetést az 1872-ik évi szeptember 1-én összeülő országgyűlésnek és annak jóváhagyása után kezdeni meg az építést és így az 1872-ik évet felhasználatlanul hagyva, egy évet veszteni, — vagy pedig saját felelőségére megkezdeni az épités azon részeit, melyekre bárki és bármi módozatok szerint építtetik is, a hid elkerülhetlenül szükség lesz, és ez által egy évi időt megnyerve, biztosítani a hidnak 1875-ben elkészülését. Azon okok, melyeket a közmunka minister eljárásának igazolására felhoz, nagyon figyelemre méltó és fontos tekintetek. Kétségtelen, hogy azon szempontok, melyek a törvényhozást a 2-ik hid kiépítésének elrendelésére bírták, ma még nagyobb sulylyal birnak, midőn a fokozott forgalom még élékebben bizonyítja a lánczhid elégtelenségét és még inkább tetézte azon bajokat, melyek abból származnak, hogy a Duna a lánczhidon kívül álló híddal nem bír. Még inkább előtérbe helyezte e kérdést a főváros egyesítése, mely élénken érezteti azon szükséget, hogy az egyesitett főváros távoleső részei mint Ó-Buda, Budának felső részei Pesttel közelebb összeköttetésbe hozassanak. Azon körülményekre pedig, melyekre a közmunka minister jelentésében reá mutat, azon tekintetben, hogy a lánczhid folytonos túlterheltségénél fogva nemcsak károkat szenvedett, de könnyen jöhet oly állapotba is, hogy azon az elkerülhetlenné vált nagyobbmérvü kijavítások czéljából a hidpálya felszedése is szükségessé válhatik, és igy a forgalom roppant kárára a közlekedés hosszabb időre megszakittatnék, vagy csak a legsulyosb áldozatok árán lenne fenntartható, hangosan szólnak a mellett, hogy a második hid kiépítésének megkezdésével késni nem volt tanácsos, és hogy a halasztás esetleg a legkomolyabb következésekkel járhatott volna. A bizottság ezen fontos okok figyelembevételével a ministernek eljárását igazoltnak tekinti és arra az utólagos jóváhagyás megadását ajánlja. Az 53' szélességben épülő vaslemez hidpályával tervezett hidköltségvetése 4,200.000 frtra van téve; ennek fele ezüstben lesz fizetendő, ezenkívül (100.000) frtba kerülnek a kőfaragómunka diszitmények; és a vasszerkezetnek behozatali vámja 214.000 frt hasonlag az állam terhére esik. 4,600.000 frtra tehetők tehát a hid építésének költségei. Ezen összeg azonban a közúti vaspályatársulatok által sinutjának a hidra való lefektetése czéljából okozott költségek fejében megtérítendő lesz 270,000. A bizottság a maga részéről helyesli a ministerium azon eljárását, hogy ezen utóbbi költségek viselésére az illető érdekelteket kötelezi. A bizottság nem mulaszthatja el reá mutatni azon körülményre, hogy a fenntemlitett községeken felül még tetemes áldozatokba fognak kerülni azon kisajátítási és egyéb munkálatok, a melyek a hidhoz való hozzáférhetés czéljából elkerülhetlenül szükségesek lesznek.