Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.
Irományszámok - 1872-249. Törvényjavaslat, a vasuthálózat több kiegészitő vonalának létesitéséről s egy délnyugoti nagyobb hálózatnak egységes üzletbe vételéről
262 249. SZÁM. 17. §. Az 1. §. B) pontja alatt megnevezett buda-pest-esztergom-jálnai vonal kiépítése költségeinek fedezése szempontjából utasittatik a kormány, az építési költséget e czélból kibocsátandó s ezüstre szóló záloglevelek által szerezni be, melyeknek 5°/ 0 kamatja és V 2 % törlesztési hányada ezüstben az állam által biztosíttatik. Ezen záloglevelek 2 / 3-ad része a budapest-esztergom-jálnai vasútra első helyen, V 3-ad része pedig a, magyar állampályák északi hálózatának összes vonalaira második helyen, azaz a vasúti kölcsön után bekebelezendő, a pálya pedig az állampályák közé sorozandó. 18. §. Jelen törvény végrehajtásával a közmunka és közlekedési és a pénzügyminister bizatik meg. Buda-Pest, 1873. évi február 10-én. Tisza Lajos s. k. Melléklet a 249 számú irományhoz. Indokolás a vasúthálózat több kiegészítendő vonalának létesítéséről és egy délnyugati nagyobb hálózatnak egységes üzletbe vételéről szóló törvényjavaslathoz. Szemben azon élénk s nagy horderejű mozgalommal, mely a vasút építését illetőleg hazánk délkeleti szomszédságában észlelhető, valamint azon sok oldalról nyilvánuló törekvéssel, ezen épülőfélben levő vasutakat Európa nyugati és északi államainak létező vasúthálózatával különböző irányokban mielőbb közvetlen kapcsolatba hozni, s ezen kapcsoló vonalak számára az összes kelet-nyugati és délészaki kereskedés átvonulását biztosítani, saját érdekünk elhanyagolása nélkül, tétlenül nem maradhatunk. Sietve kell felismernünk a helyzetet, s vasúthálózatunk czélszerü kiépítésében lépést tartanunk az említett vonalak előhaladásával, hogy igy a nemzetközi forgalmat idejekorán saját vonalainknak biztosítsuk. Ugy kell tehát ezeket fővárosunkon keresztül vezetni, hogy a többi utakkal összevetett viszonyos rövidségük a dolog természeténél fogva, a kereskedelmet, forgalmat ösztönszerűleg vezesse reájuk. Konstantinápoly és Salonik, s ezeken át a suezi csatorna felhasználásával Kelet-India, Bécs, és Oderberg, illetőleg ezeken keresztül a nyugati és északi kikötők azon pontok, melyeknek — a magyar tengerpartnak is belevonásával — összeköttetése itt szóban forog. Vasúthálózatunk ily módon kiegészítése czéljából a kormány meggyőződése szerint, első helyen a következő vasutvonalok létesítése szükséges: