Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

241. SZÁM. 243 A különféle mesterségek, iparosok és foglalkozások tizennégy táblázatba foglalvák, s ezek ismét több osztályba különülnek. Az adótételek megszabására tarifák szolgálnak irányadóul. íme az egyes táblázatok : I. táblázat. Ebben két osztályban azon gyárosok és iparosok soroltatnak elő, kiknek adója azon hely vagy város lakosságának számára való tekintet nélkül, hol az illető iparok folytattatnak, segédeik számához képest állapittatik meg; ilyenek például az 1-ső osztályban a fegyverkovácsok, kik, ha 1 — 3 segéddel dolgoznak, a főtarifa szerint 18 fr. 2 centimeot, s ha 300-nál több segéddel dolgoznak 572 fr. 40 centimeot fizetnek iparadóul, — vagy a 2-dik osztályban például a fazekasok, kik, ha 1 — 3 segéddel dolgoznak, 7 fr. 9 centimeot, s ha 500 segédnél többel dolgoznak, 572 fr. 40 centimé adóval rovatnak meg. A II. táblázatba tartoznak a szeszpárolók, serfőzők s eczetgyárosok. Ezek iparadója részint a kész termények, részint a nyers anyagok nyomán állapittatik meg. A III. táblázatba a gabonanemüek őrlésére szolgáló malmok tartoznak, melyek után az adó a házbér 2—6°/

0-át teszi. A IV. táblázatba a III. táblázatba nem tartozó malmok, foglalvák, melyek a szerint, a mint gőz-, szél- vagy lóerő által hajtatnak, nagyobb vagy kisebb tarifatételek alá esnek. Az V. táblázatba oly iparok (pl. vasfinomitó-gyárak, vasöntödék, lőporgyárak) tartoznak melyekre nézve külön-külön jelöltetnek ki az adó-tarifa-tételek, melyek alá sorozandók. A VI. táblázatba tartoznak a részletkereskedők, kikre az előző év folyama alatt volt eladási forgalmuk után vettetik ki az adó, igy pl. azon kereskedő, kinek eladási forgalma 265.000 fr. vagy annál több volt, á tarifa első tétele szerint 672 fr. 56 centimeot, s kié 2.120 vagy annál kevesebb frank volt, a tarifa 17. tétele szerint 2 fr. 55 centimeot fizet. A VII. táblázatba a házalók foglalvák, több alosztály szerint. A VIII. táblázatba ismét oly iparok tartoznak, melyekre egyenkint jelöltettek ki a tarifatételek (ide tartoznak különösen a külföldről bement harangöntők, kalanasok sat.) A IX. táblázatba a részvénytársaságok tartoznak. Ezek a részvényesek számára kiosztott osztalékok a tartaléktőke s a társasági tőke gyarapítására fordított összegek l72°/<rát fizetik iparadóuL A X. táblázatban az államadóssági főkönyv (grand livre), valamint a hitelműveletekre alakult társulatok igazgatói, s kölcsönök negociálói az általuk átirt kötvények, illetőleg negociált kölcsönök összegéhez képest rovatnak meg. A XI. táblázatba a IX. táblázatban foglalt üzletek szolgálatában álló tisztviselők s ügynökök sorolvák. Adótételeik fizetéseikhez mérve van megszabva. A következő XII—

XIV. táblázatokban azon iparosok foglalvák, kiknek iparadó-tételei a városok, falvak lakosságának számához képest van megszabva, a hol az üzletek folytattatnak. E czélból a városok hat kategóriába osztattak. A XII. táblázatba foglalvák két alosztályban a kézművesek, kiknek ipar adója részint az alkalmazott munkások száma, részint a városok érintett kategóriái szerint szabatik meg. így például e táblázat első osztályába sorozott kovácsok, ha 50 vagy ennél több segéddel dolgoznak, az első kategóriába tartozó városokban 245 frankot, a másodikba tartozó városokban 214 harmadfrankot, ki a kategóriába tartozókban 162 frankot, azok pedig, kik csak 1 — 3 segéddel dolgoznak, 10 fr. 6 centimeot, 9 fr. 54 cent., illetőleg 8 fr. 48 centimeot fizetnek iparadóban, és igy tovább mindig kevesebbet, minél kisebb a város lakossága, a hol ezen iparok folytattatnak. A XIII. táblázatba a vendéglősök, fürdősök s kávésok tartoznak. Ezeknek adótételei a szobák számához képest szabatik meg az érintett város-kategoriák szerint. 31*