Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

178 241. SZÁM. A jövedelemadó alá eső jövedelmek 3 osztályba soroztainak. Az I. osztá lyba tartoznak: a) a kereseti adó alá eső üzletek és egyéb foglalkozások; b) a bánya- és huta üzletbőli jövedelem; c) azon nyeremény, melyet haszonbérletekből a bérlők húznak. A II. osztályba: a) mindazon állandó fizetések, személyi pótlékok és javadalmak, melyek az állam, közhatóság községek és magánszemély, vagy társulatok szolgálatában lévő tisztviselők és szolgák számára fizettetnek, valamint az ezen viszonyból származó nyűg- és kegydijak; b) életbiztosító, vagy ellátási intézetektől húzott évi járulékok. A III. osztályba: Kölcsönök, vagy más követelések után járó kamat és életjáradékok. Emlitésreméltó eltérés a honunkban gyakorlatban volt szabályoktól és jelenlegi törvényünktől az is, hogy ingatlan birtokra betáblázott tőkék kamatainak élvezője közvetlenül nem rovatik meg jövedelemadóval, hanem az ingatlan jószág birtokosától, mint adóstól, vétetik meg az, kinek azután jogában áll a törvény értelmében a kamatra eső jövedelemadó összegét a kamatok kifizetése alkalmával levonni. A kivetést bizalmi férfiak kihallgatása mellett kizárólag pénzügyi közegek eszközlik és a felszólamlásokat pénzügyi hatóságok intézik el. Jövedelemadó fejében jelenleg fizettetik az I. és III. osztálybeli tiszta jövedelem után, és pedig rendes adó fejében (földtehermentesitési járulék nélkül) 5%, rendkivüli állampótlék fejében ugyanannyi; a II. osztályban (ha a jövedelem 600 frtot tul nem halad, egészen adómentes marad), az első 1000 frt jövedelem után rendes adó fejében 1%, a második 1000 frt után 2% és igy tovább, legfeljebb 10% és a rendkivüli állampótlék, mely, ha a rendes jövedelemadó 30 frtot túlhalad, avval egyenlő, 30 frton alul pedig annak 7%-át teszi. Oly épületek , melyek a házbéradó alól ideiglen mentesek , az évi házbérjövedelem után, levonva az épületek fentartására törvényesen engedélyezett százalékokat, 5 százalék jövedelemadót fizetnek. Ezen államadókhoz járul még az országos és földtehermentesitési pótlék, mely nem minden országban egyenlő. « Reformtervezetek a kereseti és jövedelmi adókat illetőleg. Az 1869-ben Brestl pénzügyminister által a reichsrath elé terjesztett, de az utána következett ministerium által visszavont törvényjavaslatok szerint a jelenlegi kereseti és jövedelemadó-rendszernek oly gyökeres reformja szándékoltatott, miszerint eddigi alakjában a kereseti adó egészen megszüntetvén, jövőre a kereseti adó (Erwerbsteuer), tőkekamat-adó (Rentensteuer), és személyes jövedelmi adó (Personal-Einkommensteuer) fogna szedetni. Ezen javaslat szerint 1) „kereseti adó" alá tartozott volna minden kereseti vállalat vagy haszonhajtó foglalkozás, akár önállóan, akár más személy gyakorlásában folytattassék. A kereseti adó 3 osztálya szerint vettetett volna ki. Az I. osztályba tartoztak volna részvénytársulatok által folytatott kereseti vállalatok, takarékpénztárak, előlegezési társulatok s átalában mindazon kereseti társulatok, melyeknek vezetői nyilvános számadásra kötelezvék.