Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

174 241. SZÁM. módozattól eltértek, s az adókivetés előtt fejezték be a birtokok részletes felmérését, és az egyéni adóalap kidolgozását is. Erről tanúskodik a porosz kormány közreműködésével 1868-ban Schwarzburg-Rudolstadtban létrejött, valamint az 1866-ban porosz uralom alá került uj tartományokban alkalmazott kataster kivitele. Az osztrák uj kataster kidolgozása Austriában ugyanoly módon alakítandó vegyes bizottságokra van bizva, mint Poroszországban, azon módosítással azonban, hogy a becslő és kerületi bizottságok elnökei nem ugy, mint Poroszországban, a pénzügyminister szakértő közegei is egyszersmind, hanem többnyire a minister által e czélra delegált közigazgatási főnökök; igy a járási főnök a járási és a helytartó a tartományi földadóbizottság elnöke, mely bizottságok mellett a pénzügyminister szakértő közegei csak mint bizottsági előadók működnek. Különben e bizottságok ugj* szerveztettek, hogy minden járásban becslő-b i z o tt s á g alakíttatott, melynek tagjai felében a minister által neveztettek, felében a járási képviselet által, vagy a hol ily képviselőtestület nincs, a községek elöljárói által választatnak; továbbá minden tartományban (Kronland) országos bizottság működik, melynek tagjai felében a minister által neveztettek, felében a tartományi gyűlés által választattak. Egyes tartományokban az országos bizottság nem együtt, hanem albizottságokra oszolva működik, igy például Csehországban 5, Gácsországban 3 és Tirolban 2 országos albizottság áll fenn, melyek azonban csak oly önálló hatáskörrel birnak, mint bármely más országos bizottság. A központban a pénzügyminister elnöklete alatt központi bizottság állítandó fel, mely 36 tagból áll, s melyhez a pénzügyminister 12 tagot (beleszámítva a tartományokban alkalmazandó központi felügyelőket is) nevez, az országgyűlés felsőháza 8 és alsóháza 16 tagot választ. E bizottság azonban még nem alakíttatott meg. Megjegyzendő még, hogy a pénzügyminister az általa kinevezendő bizottsági tagok felét a törvény értelmében csak földadó-fizetőkből választhatja. A becslő-járási tiszta jövedelmi fokozat (Tarifa) első tervét a pénzügyi előadó és a becslőbizottság is külön dolgozza ki, és e két terv azután bizottságilag megvitattatik, és a többség által megállapított tarifa terjesztetik az országos bizottság elé. Ez azt az arányosság tekintetéből megvizsgálja, azután megállapítja, és az igy megállapított tarifa vétetik az osztálybasorozás alapjául. Az osztálybasorozás eredménye az országos bizottság elé terjesztetik, mely egyszersmind a felszólalások felett is véglegesen határoz, és csak azután terjeszti fel az összes munkálatokat a központi bizottság elé, mely ezúttal a tarifákat véglegesen megállapítja. E végleges megállapítás után a törvényhozás megállapítja a kivetendő földadó főösszegét s az adószázalékot, mely azután a birtokrészletenkinti adókivetés mértékéül szolgáland. Az adó kivetése után is leend még egyéni felebbezésnek helye, s az ennek folytán netán bekövetkezett jelentékenyebb apadások kiegyenlítése végett az egész határ osztálybasorozása esetleg uj vizsgálat alá is vehető, és a netáni felemelések még ezután is megtehetők, de az adószázalék már nem változtatható meg. Részletes becslési utasítás nem adatott ki. Erre nézve a törvény azonban kimondja, hogy a becslésnél alkalmazandó terményárak az utolsó 15 évi árak átlagából veendők, melyekből azonban a legmagasabb árakat mutató 5 év átlagai kihagyandók, ugyanazon időszakból veendők a mivelési költség kiszámítására szolgáló adatok is. A tarifatételek megvizsgálásánál a vételárak és a haszonbérek is combinatióba vehetők. A további alaki és anyagi eljárás ugyanaz, melyet Poroszországban követtek.