Képviselőházi irományok, 1872. IV. kötet • 226-284. sz.

Irományszámok - 1872-241. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

154 241. SZÁM. Az I. csoportba esnek a következő városok: Berlin, Boroszló, Danzig, Köln, Königsberg, Magdeburg, Stettin, Achen, Elberfeld. A II. csoportba összesen 507 város tartozik. A III. csoportba tartozik rendszerint minden város, melynek 1500, vagy több lakosa van és az I. vagy II. csoportba nem soroztatott. Kivételnek van helye azon esetben, ha valamely gyárnépességü városban kiváló élénk forgalom, vagy megfordítva, valamely népes városban feltűnő keresethiány mutatkoznék. A városoknak e csoportba való sorozását, kerületenként a kerületi kormány végzi, s a pénzügyminister jóváhagyása után, a hivatalos lapban köztudomásra hozza. A IV. csoportba tartozik mindazon város és falusi község, mely az előbbi három csoport egyikébe nem soroztatott. Eddig fennállott külön városi jogok és szabadalmak nem vétetnek tekintetbe. Ellenben figyelembe veendő a városoknak környékükkel való összefüggése. Ennélfogva a középnagyságú vagy nagy városokhoz közel fekvő telepek és helységek, melyeknek fennállása ama városok ipar és élvezetbeli szükségletétől feltételeztetik, ezen városokhoz tartozóknak tekintendők s velük együtt egy csoportba sorozandók; az ebbeli elhatározás a penzügyministert illeti. A városoknak a csoportokba való sorozása királyi rendelettel határoztatik el. Ott, hol az ugyanazon foglalkozású iparosok által fizetendő adóösszeg megállapítására középtételek szolgálnak alapul, a középtétel sorozandó a három első csoportba tartozó egyes városok s a negyedik csoportban az egész járás hasonnemü iparosainak számával s a sorozás eredménye mutatja az összeget, melyet az illető városok, illetőleg járás iparosai iparadóban fizetni tartoznak. A középtetel képviseli azon összeget, melyet az illető iparüzletet folytató egyes iparos fizetni tartozik. Miután azonban az egyes iparüzletek kiterjedési köre igen különböző, azon iparos által, ki a középtételt fizetni képtelen, csak a meghatározott kisebb tétel fizetendő, — mig ellenben az ilyképen támadott adófogyatkozás azok által pótlandó, kik üzletük nagyobb kiterjedése folytán, a középtételnél nagyobb adót is megbírnak. Hol az iparadó a népesség számarányához képest állapittatik meg, az adókötelesek összessége azon összeget fizetendi, mely a kerületükben létező s évenként megszámlálandó népesség fejére összesen esik. A pékeknél s mészárosoknál az adótársulati tagoknak az év folyamában történt szaporodása vagy apadása az adó megállapított összegét nem változtatja meg, a szaporodás tehát javukra szolgál, kötelesek azonban a tagok apadása által előállott hiányért kezeskedni. Az ebbeli szaporodás és apadás a bizalmi férfiak által a községi hatóságnak bejelentendő. Az iparadó következő tételek alapján állapitatik -meg és osztatik fel: A) A kereskedői ipar A. I. osztályára nézve: 1. az I. csoportba taztozó városokban az évi középtétel 96 tallér, a legkisebb tétel 48 tallér. 2. á II. csoportban tartozó városokban az évi középtétel 72 tallér, legkisebb tétel 48 tallér. B) A kereskedői ipar A. II. osztályára nézve évenként: 1. az I. csoportba tartozó városokban középtétel 24 tallér, legkisebb tétel 12 tlr. 2. a II. csoportban középtétel 16 ti., legkisebb tétel 8 ti. ?. a III. és IV. csoportban középtétel 10 ti., legkisebb tétel 6 ti. A kereskedői ipar B) osztályára nézve évenként: 1. az I. csoportba tartozó városokban középtétel 8 ti., legkisebb tétel 2 ti. 2. a II. csoportban középtétel 6 ti, legkisebb tétel 2 ti.