Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-154. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a földművelési-, ipar- és kereskedelmi minister 1873-ik évi költségvetése tárgyában

154. SZÁM. 49 nak 965 forint helyett 580 forintban. Összesen tehát 7.120 forint helyett csak 6.736 forint lenne megszavazandó. A tarczali vinczellér-képezde számára előirányoztatik 8. rovat alatt 11.900 forint, fedezet gyanánt 1.750 forint. A bizottság ezen intézet •felállitliatásának stádiumát vizsgálat alá vette, és a tapasztaltak nyomán alig tartja válószinünek, hogy ez még 1873. évben fog megnyittathatni. Nem tartja tehát indokoltnak az előirányzott tételek részletes megszavazását és egyszerűen a tarczali vinczellér-képezde költségére átalányképen 6.000 forintot vél megszavazandónak. Ugyanazon okból a fedezetbe csak 1.000 frt, mint az 1872-iki szöllőtermelés valószínű eredménye, veendő fel. A kassai gazdasági tanintézet költségeire szintúgy átalányképen 6.000 forintnak megszavazását ajánlja a bizottság. A gazdasági tanintézetek összes kiadásai tennének e szerint 217.764 forintot; azok összes jövedelmei 63.290 forintot. 5. csim. Álladalmi lótenyészintézetek. Ezenin tézetek számára 1872-ben 2,563.408 forint szavaztatott meg, előirányoztatik 1873-ra 2,701.717 forint; tehát 138.309 forinttal több. Bevételnek előirányoztatott 1872-re 1,881.387 forint, 1873-ra 1,983.754 forint, vagyis 102.367 forinttal több, s igy kedvezőtlenebb az 1873. előirányzat 35.942 forinttal. De alig mondható kedvezőtlenebbnek, ha tekintetbe vétetik, hogy ezen költségtöbblet az intézmény fejlesztésének kifolyása; jelesen eredménye a debreczeni méntelep 1873. július 1-én történendő felállításának. A mének létszáma ezen méntelep felállítása alatt újra tetemesen növekszik. A mit a múlt évi előterjesztés ez irányban kilátásba helyezett, máris bekövetkezett. A mének létszáma, ugyanis 1872-ben azokon kivül, melyek a horvát-szlavón királyságban helyeztettek el, 1.600-ra emelkedett. A debreczeni méntelep felállítása folytán ezek száma 1.800-ra fog emelkedni. Kétséget nem szenved, hogy az álladalmi lótenyész-intézetek az állam részéről nagy és súlyos áldozatokat vesznek igénybe; — felemésztik azok az igen terjedelmes és nagy értékű ménesgazdasági birtokok összjövedelmét, és azonkívül még igen tetemes, tényleges készpénz-kiadással terhelik az államháztartást. De tagadhatlan másrészt ezen intézmények nagy nemzetgazdasági haszna is, ugy mint azok észszerű és gondos kezelése, melynélfogva az eredmények megnyugtató tudomásul szolgálhatnak az országnak. A jelen előirányzatban benfoglaltatik egyszersmind a fogarasi uradalom jövedelme és szükséglete. Ezen uradalom eddigelé a pénzügyministerium kezelése alatt állott, és átvenni szándékoltatik jelenleg a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minister által egy Erdélyben felállítandó ménes elhelyezése czéljából. A bizottság a birtok átvételét ezen költségvetésbe ajánlja, a nélkül, hogy ez által azon kérdésnek: vájjon a tervezett ménes már ez idén állíttassák fel, avagy annak felállítása halasztassék el, már itt praejudikálni óhajtana; fenntartja magának nézeteinek bővebb kifejtését e tekintetben a rendkívüli kiadásoknál, hol ezen fontos kérdés tüzetes tárgyalásának helye lesz. Javasolja a bizottság a birtok átvételét a kereskedelmi minister által azért, minthogy mindenesetre, bármikép döntetnék is el ezen ménes felállításának kérdése, czélszerü lesz, hogy a birtok kezelése, a tervezett ménes előbb vagy utóbb történendő felállításának szembentartásával történjék. A bizottság az előirányzott összegeket részletesen és tüzetesen vizsgálta, és azok változatlan elfogadását ajánlja. Csak a lótenyésztési jutalmaknál a múlt évi összeg felemelését indokoltnak nem találja. A következő összegek megszavazását indítványozza költség gyanánt: KÉPVH. IKOMÁNT. 1872—75 m. 7