Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-224. Törvényjavaslat, a jövedelem-adóról szóló 1868. évi XXVI. törvényczikk némely rendeleteinek módositása iránt
388 224. SZÁM. A jelen §. b) és c) pontjaiban emlitett rainimaltételek kisebb vagy nagyobb százalékának meghatározásánál mérvadó az adókötelezett családtagjainak száma, illetőleg az üzlet minősége és kiterjedése. A minimaltételek alkalmazásánál az adózó javára beszámittatik a más forrásból húzott mindazon jövedelem, melyre nézve beigazoltatik az, hogy a maga helyén már meg van adóztatva. 5. §. Az 1868. XXVI. t.-czikk 24-dik §-hoz hozzáadatik: Mindazon adózók, kik az adóév február hava végéig uj vallomást nem adtak, az adóévet megelőző évre kivetett adóösszeggel a folyó adóévre is megróvhatók, a vallomás beadásának elmulasztása az adóalap fentartásába való belenyugvásuknak tekinttevén. Ezen eljárás azonban nem gátolja azt, hogy ily esetek az alább következő §§-ban jelzett kivető és felszólamlási bizottságok által az adóhivatali kiküldött, illetőleg a pénzügyi előadó kívánatára ne tárgyaltassanak. 6. §. Az 1868. XXVI. t.-czikk 30. és 39 §§-ai a következőkép módosittatnak: Adókivető bizottságok az adóhivatalok székhelyén a szükségnek megfelelő számban évenkint alakittatnak. Az 1868. XXVI. t.-czikk 36. §-a ekkép módosittatik: Az adóhivatalok székhelyén alakított adókivető bizottságok megvizsgálják az adóhivatal kerületéhez tartozó összes községek adólajstromait. Ha az adóhivatal kerületéhez tartozó községek nem ugyanazon egy törvényhatóságba vannak bekebelezve, a törvényhatóságok bizottsági tagjai a tárgyalásokban felváltva, azaz csak azon községek adólajstromainak megvizsgálásában vesznek részt, mely községek azon törvényhatóság területéhez tartoznak, melynek ők küldöttei. 8. §. Az 1868. XXVI. t.-czikk 65-ik §-a ekkép módosittatik: Elnökét és annak helyettesét a belügyminister nevezi ki, két bizottsági tagot a vidék önálló és adójukat földbirtok után fizető lakosai közül a pénzügyminister hiv meg, kettő pedig a következő módon választatik meg: a pénzügyminister felhívásának vételétől számított 15 nap alatt mindegyik törvényhatóság választ két választót, és neveket a reá nézve illetékes felszólamló bizottság elnökével közli. E közlések alapján az elnök elkészíti a választók névsorát, és megküldi azt egy-egy példányban minden egyes választónak oly felhívással, hogy az ezen névsorban feljegyzett választók közül kettőt rendes tagnak, és ugyanannyit póttagnak kijelölvén, a lepecsételt és boritékán olyannak megjelölt választási bárczát 8 nap alatt hozzája, t. i. az elnökhöz küldje be, ezen határidő letelte után beérkezett választási bárczák többé tekintetbe venni nem fogván. Az elnök a határidő lejárta után meghatározza a bárczák kinyitásának napját, mely napon az elnök a pénzügyigazgató vagy helyettese jelenlétében a beérkezett választási bárczákat felbontja, és a törvényhatósági választottak közül azon négyet, kik viszonylagos többséget nyertek, rendes tagnak, illetőleg póttagnak nyilvánítja. Egyenlő szavazatoknál a sors dönt. A választás eredménye jegyzőkönybe foglaltatik, és az elnök által mind a választottakkal, mind pedig a választókkal közöltetik.