Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-213. A magyar királyi közmunka- és közlekedési minister jelentése a Buda és Pest között a Margit-sziget csúcsánál épitendő híd tárgyában
308 213. SZÁM. Ezen bizottság 1871. évi deczember hó 14-én megalakulván, titkos szavazással egy öttagú albizottságot küldött ki, feladatául tűzvén ennek, miszerint a beérkezett terveknek átalános programmszerüségére, és igy pályázati képességére vonatkozó adatokat mindenek előtt gyűjtse és állítsa össze, és ebbeli munkálatait határozathozatal végett az összbizottságnak bemutatván, egyúttal a követendő további eljárásra nézve javaslatot tegyen. A kiküldött bizottság feladatának eleget teendő, a tervek és iratok rendezése után, a terveket három csoportba osztotta. Az első csoportba azon terveket sorozta, melyek a pályázati feltételek és programúi pontjainak minden tekintetben megfelelvén, tüzetesen megbirálandóknak tartott. Ezen csoportba tizenhét benyújtótól összesen 23 terv vétetett fel. A második csoportba azon tervek jöttek, melyek a programm egyik vagy másik feltételének meg nem tartása miatt pályaképesek ugyan nem voltak, de műszakilag pontos voltuknál fogva esetleg a kivitelnél tekintetbe vehetőnek mutatkoztak. Ezen csoportba öt benyújtótól összesen hat soroztatott. A harmadik, utolsó csoportba végre azon tervek osztattak be, melyek a pályázati feltételek vagy programm lényeges feltételeinek meg nem tartása, vagy hiányos felszerelésük miatt sem pályaképeseknek nem ítéltettek, sem kivitel szempontjából tekintetbe vehetők nem voltak. Ezen csoportba 14 benyújtótól 17 terv vétetett fel. Ezen egész osztályozásnál azonban a tervezetek hordképesség, szilárdság és olcsóság tekintetében nem viszonyittattak, miután ezen első osztályozásnál a pályaterveknek főleg programmszerüsége biráltatott. A tovább követendő eljárásra nézve az albizottság a következő javaslatot tette : a) A dolog természeténél fogva mindenek előtt az első csoportba tartozó, tehát minden tekintetben pályaképes tervezetek lennének ugy hordképesség, mint szilárdság, olcsóság és külalak szempontjából tüzetesen megbirálandók; tekintve azonban azt, miszerint az első csoportba osztályozott valamennyi hidtervezet tüzetes átszámítása igen tetemes munkát és időt igényel, és hogy ezek között van több olyan, mely szerkezeténél, átalános elrendezésénél, szépségénél és olcsóságánál fogva a többi közül igen előnyösen kiválik, válaszsza ki a bizottság azon 6 tervet, melyet a kivitel szempontjából leginkább figyelemre méltónak tart; és miután az összbizottság ezen 6 tervet kiválasztotta; b) oszoljék két albizottságra, melyeknek egyike a kiválasztott 6 tervnek szilárdsági kiszámításával és szerkezeti czélszerüségének megbirálásával; másika pedig az épités gazdasági kérdésével foglalkozván, ez iránybani működésük eredményét az összbizottságban adják elő. Az összbizottság az ötös albizottság ezen javaslatának 1-ső pontját egész terjedelmében elfogadván, a titkos szavazással eszközölt választásnál a következő 6 tervet választá ki absolut szótöbbséggel : 1-ször. Benkisernek a kimutatásban 46/XXXIII. számmal jelölt párhuzamos tető és talprudakkal tervezett rácstartóju tervezetét, melynek költségét a tervező 3,600.000 forintra számította, ezen összegnek 2 / 5-ét ezüstben, 3 / 5-ét papírpénzben. 2-szor. A 2/VT1L Gouin et Comp. ívtartóju tervezetét, melyet tervező 3,594.000 forintért ajánlkozott előállítani, az összeg felét ezüstben, felét papírpénzben számítván. 3-szor. A 16/XIV. Kesslernek ívtartóju tervezetét, melyhez a tervező költségvetést nem mellékelt, s erre nézve csak annyit ajánlott, hogy a szerkezet vasrészeit mázsánként 26 forint 40 krért hajlandó elkészíteni. 4-szer. A 27/XVIII. Kaftnak folytatólagos ívalaku gerenda rácstartóju tervezetét, melyet tervező 5,087.700 forinttal előirányzott. 5-ször. 30/IX. Ruppertnek folytatólagos parabola tartóju tervezetét, melynek költségét tervező, ha belföldi vasból állíttatik elő, 4,821.802 frtra, s ha belga vas használtatik, 4,648.650 frtra tette; és végre
