Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
290 212. SZÁM. sziget felső csúcsáról egy töltést inditani ki, mely a sekélyebb vizmélységek vonalát követve, időrőlidőre felfelé a viz vonalára rézsut irányban hosszabbittatnék, ugy, hogy a pesti ág torkolatának egy részét fokonkint elzárja. Ezen részletes elzárás segélyével tetszés szerint lehetne módositani a két ágban folyó viz arányát a nélkül, hogy az átalakítás hirtelen történjék, s hogy a már elért eredmények "veszélyeztetésétől tartani kellene. 8. Kérdés. Feltehető-e előlegesen, hogy a Margit-szigetet képező két ág tökéletes hajózható állapotban tartása eshetőleg nagyobb mérvű kotrási munkákat igénylend, ha mindkét ágnak egyenlő szélesség adatik ? Ha a két ág, a fentebb jelzett okszerű és fokozatos munka rendszer szerint szabályozva, egyenlő leend, nem képzelhető semmi oly körülmény, mely a hajózás fentartása végett kikotrandó tömeget szaporítaná. Minthogy azonban a két ág egyenlőségét csak ugy lehet elérni, ha a pesti ág — mely jelenleg erősebb — gyengittetik, nehogy ezáltal mélysége csökkenjen, medrének összeszoritásával nem csak a jelenlegi, mint még inkább a létesítendő uj állapotot kell figyelembe venni. 9. Kérdés. Nem lenne-e czélszerü a Dunát a tábori kórháznál lévő öbölből kiszorítani, hogy így a nagy Dunából a Szt-Gellért-hegyen alól, a mostani promontori ágba az átment szelídebb hajlattal történhessék meg, és minő befolyással lenne az a költségekre? Folytonosan ugyanazon elveket tartva szem előtt, feleletünk az: miszerint nem lenne eszélyes dolog a folyam sebjét most a tábori kórház öbléből kiszorítani ügyekezni. A legnagyobb vizmélységek ezen öböl szomszédságában majdnem a partnál vannak, a gátakat is felállítani, a példabeszéd szerint — melynek idézése engedtessék meg, miután a helyzetet igen szabatosan fejezi ki — annyit tenne: mint a bikát szarvainál támadni meg. Ezzel csupán szükségtelen csalódásoknak tennénk ki magunkat, s mindenesetre tetemes költségeket okoznánk. Épen nem kell arra törekedni, hogy a folyó ágya a Sz.-Gellért-hegy oldalára szoríttassák; ezen hegy lábánál elterülő zátony képződését legalább mostanra nézve megmásíthatatlan tényként kell elfogadni. Nem lehetetlen, hogy a soroksári ág elzárása következtében (bárhol történjék az) a vizmélységek, melyek jelenleg az öböl mentén, a part lábánál vannak, onnan kissé beljebb fognak húzódni. Akkor lesz helyén a folyó ezen törekvését elősegíteni. Nem lenne eszélyes idő előtt működni, s itt kevesebb figyelemre méltatni a természet által nyújtott példát, mint egyébb dolgoknál, miről azt mondja egy nagy természetbúvár (Linnéé): Natura nil ágit per saltus. A természet nem tesz ugrásokat, ezen elvtől át kell hatva lenni a mérnök működésének, hogy tartós építményeket létesítsen, s az állampénztárába gyűlt fillérekből rendelkezésre álló összegeket okosan használja fel. Befejezés. * A Duna szabályozására vonatkozó tervezetek, melyekre nézve Magyarország kormánya kegyeskedett véleményünket kikérni, merész és kecsegtető alakban oly megoldást tüntetnek elő, melynek valósítása kiválóan óhajtandó lenne, ha nem volna majdnem lehetetlen, a hatalmas folyó ellen folytatandó nagyszerű küzdelem, az igényelt óriás mérvű költségek miatt. Mindamellett azt hiszszük, hogy e terveknek, de különösen azon érdekes s pontos műszaki adatoknak, melyeket a kormány tanácsábau
