Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-209. Törvényjavaslat, a telepitvényekről
264 209. SZÁM. A váltságtőkét az évi tartozás értékének húszszoros összege képezi. 3. §. • Az évi tartozás a következő elvek szerint számíttatik ki és állapittatik meg : 1. a hol 1858-tól 1867-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban: az évi tartozás mennyisége ezen 10 évre eső átlag szerint állapittatik meg; 2. a hol ezen 10 év alatt terménybeli tartozás állott fenn: ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada, tized, kilenczed, heted, stb. volt gyakorlatban: átlagosan számittatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott : csak a termény ára számittatik ki átlagosan; 3. ha az évi tartozás napszám, vagy más szolgáltatásból áll: ugyanezen 10 évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni. Oly esetekben is, midőn a szolgálmányok rendesen nem teljesíttettek, az évi tartozás értéke szintén a fentebbi elvek szerint határozandó meg. 4. §. A telepitvényi birtokhoz nem tartozó oly területek, melyeken a telepitvényeseknek telepitvényi szolgálmányaikért bizonyos javadalmak, például legeltetés, fáiszás stb. jártak, megváltás alá nem esnek ugyan, de a váltságösszeg meghatározásánál az évi tartozásból ezen javadalmak fejében annyi százalék vonandó le, a hány százalékát teszi ezen javadalmak értéke a telepitvényest illető összes haszonélvezetek értékének. 5. §. Ha a telepitvényi szerződés határozott időre szól, köttetett legyen az bár az 1848. év előtt vagy után, joguk van a telepitvényeseknek a telepitvényi belsőséget, ugy mint a házhelyet, udvart és kertet, egészben; — a telepitvényi külsőségből azonban legfeljebb négy catasteri holdat a valódi értéknek megfelelő vételárért tulajdonul megszerezni; •— a földtulajdonos viszont köteles a földeket, a jelen törvény határozatai szerint, a telepitvényesek tulajdonába bocsátani. 6. §. A belsőség térfogatát, ha azt a szerződés meghatározza, annak rendelkezései, más esetekben az 1872. január 1-én fennállott tényleges állapot szerint kell megszabni; ha pedig azt ily módon sem lehetne megállapítani, sem a felek megegyezni nem bírnának, a térfogatot a bíró nyomozza ki és állapítja meg oly módon, hogy az nyolczszáz négyszögölnél kevesebb és ezerhatszáz négyszögölnél több ne legyen. A telepitvényesek csak az esetben jogositvák négy hold külsőséget megszerezni, ha a kezökön lévő telepitvényi külsőség négy catasteri hold vagy annál több; különben szerzési joguk csak a tényleges külsőségre terjed ki. Ha a telepitvényi külsőség négy catasteri holdnál több: a telepitvényesek ezen külsőségbe a középminőségü földek megvételére jogositvák, s ha e földeket a felek egyetértőleg meghatározni nem tudnák, azokat a bíróság jelöli ki s határozza meg. A telepitvényhez szerződés szerinnt tartozó s a földtulajdonos által használatul a telepitvényeseknek átengedett minden más birtok a telepítő tulajdona marad, s azokra nézve a telepitvényi viszonyból a felek között felmnrülő minden kérdés a szerződés szerint ítéltetik meg.
