Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről

107. SZÁM. 73 így jött létre az ezennel bemutatott, a tárgyak sorrendére és a szakaszok szerkezetére nézve az elsőtől némileg különböző, a dolog lényegére nézve azonban a tavali központi bizottság munkála­tával teljesen egybehangzó ujabb törvényjavaslat. Áttérve most a törvényjavaslat főbb tárgyaira: Az 1-ső §-ban Buda-Pest sz. kir. fővárosoknak, Ó-Buda mezőváros és a Margitszigettel együtt Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesítését mondja ki. Azon eszme, hogy Buda-Pest egyesittessék, és a két város együtt képezze az ország fővá­rosát, már egy negyedszázadnál több idő óta foglaikodtatja a közvéleményt. Az 1848. évi törvényhozás, mely a magyar kormány székhelyéül Buda-Pestet tűzte ki, a két várost egynek és ugy szólva elvileg az ország együttes fővárosának mondotta ki. Az alkotmány helyreállítása, mely Buda-Pestet tényleg a magyar állam fővárosává és igy szellemi és anyagi érdekeinek központjává emelé, a két város érdekközössége, mely a társadalmi téren mindannyiszor ösztönszerűleg nyilatkozott, és- a hatóságok összhangzatos eljárását oly sok esetben vonta maga után, végre az 1865 — 68. évi és most ülésező törvényhozás többnemü intézkedései mindinkább megvalósiták az egyesítés eszméjét, és pedig a kormányzat nem csak azon ágaiban, hol az államhatalom önállőlag rendelkezhetett, hanem olyaknál is, melyek a törvényhatóság önkormányzati körébe esnek. így például a közadók, különösen pedig ezek közvetett része kezelésénél, a népnevelés ügyé­ben, végre a fővárosi közmunkáknál, a törvény ugy a kormányzatra, mint a törvényhatósági közremű­ködésre nézve az egységet és közösséget mondotta ki. r-A fővárosi rendőrségre nézve, mely eddig a két város törvényhatósági hatásköréhez tartozott, s a mely jelen szervezetében elégtelennek és merőben tarthatlannak bizonyult, elodázhatlan követelmény gyanánt jelentkezik, hogy az a két város és környéke területén egységesen és az állam kezelése alatt szerveztessék, mire nézve a képviselőház elé legközelebb törvényjavaslat fog terjesztetni." Végre a bíróságoknak a törvény által elrendelt, állami szervezése által ismét egy közfal bontatott le, mely a testvérvárost eddig egymástól elválasztá, mert a két törvényhatóság kebelében, és ennek alkatrészét eddig képezett külön bíráskodás sem álland többé az egységes szervezkedés és ösz­szeolvadás útjában. Ezek után joggal azt mondhatni, hogy az állami és törvényhatósági összes működés körében egyedül a szorosan vett közigazgatás az, mely a testvérvárosokban elkülönítve kezeltetik. Hogy a két város ezentúl közigazgatási tekintetben is egy legyen, hogy Magyarország szá­mára lehetőleg erős és egységesen szervezett főváros és a magyar államhoz méltó központ alkottassák: ezen óhajtás a fővárosi enquéte-bizottság előterjesztéseiben összhangzó, és igen határozott kifejezé­sére talált. Az enquéte-bizottság ezen elhatározása, azon körülmény továbbá, hogy az összes napi sajtó, melylyel a fővárosi törvényjavaslat közöltetett, s'mely azt a közönséggel egész terjedelmében meg­ismertette, az egyesítés eszméjét pártkülönbség nélkül a legmelegebben karolta fel; végre azon körül­mény, hogy az enquéte-bizottság kebelében készült törvényjavaslat közzététele után sem a napi sajtó­ban, sem pedig Buda és Pest városok közgyűlésein a fővárosok egyesítése ellen egyetlen akadály sem hozatott elő, mely annak útjában állana, arra inditák a kormányt, hogy az egyesítést a törvényjavas­latba felvegye. O-Budának és a Margitszigetnek a fővárossal egyesítése, mely szintén az enquéte-bizottság által hozatott javaslatba, azon oknál fogva tartatott elfogadandónak: mert Ó-Búda Budával teljesen összeépített várost, a Margitsziget pedig a városi területtől körülvett birtoktestet képez; mindkettő Buda-Pestnek tényleg valóban kiegészitő része, és mindkettő csak a fővárosok közvetlen közelgése által nyer életet és jelentőséget. Akkor tehát, midőn a fővárosi törvényhatóság területének kikerekitéserol KÉPVH. IROMÁNY. 1872 — 75 II. • 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom