Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-105. 1872-ik évi XXIX. törvényczikk a sopron-pozson-lundenburg-vágvölgyi elsőrendű mozdonyvasut kiépitéséről
105. SZÁM. 45 b) a második szakasz Zircztől — Pozsonyig, és Zircztől Kis-Martonon át Nagy-Höflányig ; c) a harmadik szakasz Pozsontól — Nagy-Szombaton és Lipótváron át Trencsénig; d) a negyedik szakasz Trencséntől —• Zsolnáig; e) az ötödik szakasz Nagy-Szombattól — Jablonczán át az ország határszéléig; f) a hatodig szakasz Lipótvártól —• Üzbégig terjed. Az itt engedélyezett pályát az engedélyesek a következő határozatok szerint tartoznak kiépiteni és felszerelni : a) Alépítmény. A pálya felszínének ezer méter hosszúságra : az első szakaszon (10) tiz méternél a második „ (5) öt „ a harmadik , (5) „ , a negyedik „ (5) „ az ötödik B (10) tiz , a hatodik , (8) nyolcz méternél nagyobb emelkedéssel nem szabad épülnie. Kivételt e tekintetben csak az átalakítandó pozsony-nagyszombati lóvonatu vasúton tényleg előforduló nagyobb emelkedések képeznek, ezeknél 1000 méterenként 6.67 méternyi emelkedés is megengedhető. A kanyarodások félátmérője az első, ötödik és hatodik szakaszon 300, a másodikon, harmadikon és negyediken pedig 500 méternél kisebb nem lehet. A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány és az engedélyesek közt megállapított és a közmunka és közlekedési ministeriumnál letett feltételek, szabályok és szabványrajzok követendők. A pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méternél kevesebb nem lehet. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállítani s annak az egyes vonalszakaszok megnyitásakor a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezen kivül még ugyanazon időben a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 500 köbméternyi tartalékkövecsmennyiség helyezendő el. A Duna főhidja végleges minőségben kőből és vasból oly szerkezettel építendő, hogy azon a kettős vágányon kivül közhasználatra egy kellő szélességű gyalogút is átvezessen. Ha Pozson városa ezen hidon kocsiutat kívánna átvezettetni és ennek létesítése fejében az e czélból szükséglendő költségtöbblet teljes törlesztéséig a város tulajdonát képező hidvámszedési jogról, valamint a város határában netalán létesítendő átkelések utáni jövedelmeiről az engedélyesek, illetőleg jogutódaik javára lemondand és beleegyezik, hogy a kormány jóváhagyásával a gyalog átkelőktől, kocsiktól és állatoktól is vám szedessék : kötelesek lesznek engedélyesek e hidat oly szerkezetben épiteni, hogy azon a kettős vágányon és gyalogúton kivül legalább 6"5 méter széles kocsiutat is át lehessen vezetni. Magától értetik, hogy a kocsik számára szükséges hid összes alkatrészeit és az ahoz; való feljárókat is az engedélyesek kötelesek előállítani s a hiddal együtt fentartani. A kormány fentartja magának a jogot, ami iránt különben az engedély-okmány beczikkeyezése napjától számítandó másfél év alatt nyilatkozni tartozik — hogy a hid egyik vágányát más fasutvállalat számára engedhesse át, mely esetben az illető vasutvállalat az engedélyesek javára 1.000,000 bankértékü forint készpénz lefizetése után a kocsiút s gyalogjárda levonásával fenmaradó hid fele részének tulajdonosává válik.
