Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-144. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1873-ik évi államköltségvetés tárgyában

286 144. SZÁM. oly kor csak nem hordozhat, mely az átalakulás, a minden irányban szervezkedés nagy munkájának közepette áll, s a múltból terheken kivül álig kapott valamit, a mely ezért egyedül természetes ős erőire van utalva. Teljes joggal veszi e nemzedék igénybe az ország hitelét azon kiadások fedezésére, a melyek mint „gyümölcsöző beruházások" kamatastul pótolják a jövedelmek szaporítása által az érettük elvállalt áldozatokat, és ez által ellensúlyozzák a terheket, melyeket okoznak. Joggal fedezhetők oly nagy kiadások adósság által, a melyek ma kiválóan a jövő érdekében, s főleg annak szerzendő előnyök kedveért, az ország anyagi és szellemi jövőjének felvirágzására adatnak ki. De ép ezért, mert csak a kiadások e nemének fedezése történhetik helyesen kölcsön által, óvatossággal és nagy megfontolással szabad ma már a költségek fedezésének e módjához folyamodni. Ha terjesen indokolt a valóban nagy és hasznos gyümölcsöző beruházásoknak költségeit méltányos feltételek mellett vállalt kölcsönökkel előteremteni; annyira nem szabad kölcsönből fedezni azon kiadásokat, melyek az állam folyó, szükségletét képezik, és az államszervezet functióinak minden irányban rendbentartására szükségesek. A helyes pénzügyi politika első alapelve, a rendes kiadások és bevételek közötti sulyegyennek fentartását követeli. Ezen elv keresztülvitelének lehetőségétől, és azon kilátástól fosztanók meg az országot, hogy államháztartásunknak annyira szükséges gyökeres rendezése megtörténhessék, ha a rendes szükségleteket az államhitel igénybevételével fedeznők. A bizottság, midőn négy évi zárszámodásokban mutatkozó tapasztalásokból merítheti meggyőződését — és azok is élénken támogatják e nézetet — a tisztelt képviselőháznak ezen utat nem tanácsolhatja. E szempontokat tartotta a bizottság szem előtt, midőn a rendes kiadásokból 1,864.247 frtot megtakarítást hoz javaslatba, a rendkívüli szükségletet 6,487.911 írttal illetőleg a javaslatba hozott 99.682 frt többlet beszámítása után 6,389.229 írttal; végre a hitelmüveleti kiadásokat 1,550.000 írttal és a bevételeket 615.416 forinttal szállította le, és igy az egész előirányzatból 9,188.060 frtot törölt, és a rendes kiadások és bevételek közötti hiány fedezésére, mely az uj kölcsönnek 1873-ik évi kamataival együtt 8,360.425 frtot tesz ki — az alább előadandó javaslatot teszi. A bizottság a közigazgatási költségeket, a hol csak kár nélkül vélte eszközölhetőnek, mindenütt lehetőleg mérsékelte; az uj állomásokat csak ott hagyta helybe, hol azoknak feltétlen és halaszthatatlan szükségéről meg volt győződve; a létező intézmények kiterjesztését csak ott és azon esetekben véli helybenhagyhatóknak, a hol az uj költségek elhalasztása vagy megtagadása azon intézmények fennállását, vagy üdvös működését akasztaná meg, és igy feltétlen kárral járna; a fizetés-javitásokat és felemeléseket a bizottság csak kivételesen engedélyezte ott, a hol létező egyenetlenségek szabályozásáról volt szó, vagy azt fontos közoktatási vagy közművelődési érdekek feltétlenül megkövetelik. A népnevelési és közoktatási kiadásokat a bizottság megszavazta minden levonás nélkül ; a kiadások azon nemeit, melyek a bevételek emelkedésével karöltve járnak, és igy a jövedelmek előállítására szükségesek, nem vélte megtagadhatóknak. Az előirányzat minden egyéb részeiben a lehetőséggel iparkodott a szigorú takarékosság szempontját érvényesíteni. A rendkívüli költségeknél a kiadások megszorítását javasolja a bizottság mindenütt, a hol azoknak megtagadása lehetségesnek mutatkozott; a mely tételeknek elhalasztását vagy szűkebb határok közé szorítását a körülmények megengedték, és a hol a költségek leszállítása a czél koczkáztatása nélkül, melynek megvalósítása végett felvétettek, kivihetőnek látszott — a bizottság a pénzügyi te-