Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-144. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1873-ik évi államköltségvetés tárgyában

278 144. SZÁM. a többi hátralevő összegek, adóhátralékokból, visszatérített előlegekből, az állam egyéb rendkivüli bevételeiből és a rendes jövedelmek feleslegéből fedeztettek. Az 1872-ik évi rendkivüli hiány végleges fedezésére e jelentésben tesz a bizottság javaslatot. Ezen kimutatások kettőt bizonyítanak, azt, hogy 1868-tól kezdve évenként nagyon tetemes összegek fordíttattak a kiadások ezen ágazatára és hogy ezen összegek kevés kivétellel kész tőkék felhasználásával és kölcsönből fedeztettek. A bizottság fentebb már kifejezte azon nézetét, hogy átalában a beruházásoknak és főleg a közlekedési eszközöknek létesítését, habár azok jelentékeny áldozatokba kerültek is, de habozás nélkül meg kellett kezdeni. Ezen beruházások költségeire kölcsön utján kellett megszerezni a fedezetet, mert az ország az arra szükséges nagy tőkekészlettel nem rendelkezett, a folyó jövedelmekből pedig ily természetű befektetések létesítése senkinek sem lehetett szándékában. A kérdést a kiadások ezen csoportjára nézve is az képezi, nem léptük-e tul azon határokat, melyeket az ország anyagi ereje minden költekezés elé természetszerűleg szab, legyen az bár a legüdvösebb, a legszebb czélok valósítására irányozva? Nem lehet tagadni, hogy súlyos pénzügyi helyzetünk egyik baját az képezi, hogy önálló pénzügyi kezelésünk legelső éveiben egyszerre minden irányban és oly mérvben kezdetett meg a beruházások némely ágában az állam pénzerejének lekötése, hogy azoknak következéseiben kell keresnünk az évi deficiteknek egyik főokát. Természetes az, hogy a hosszú évek során át tartott nélkülözés kitört és kielégítést követelt, de kétségtelen, hogy főleg a közlekedési eszközök, a vasutak létesítésében rohamosan haladtunk előre, és többet tettünk mint a mennyit az ország egyéb égető szükségeinek azon sok másnemű kiadásoknak, melyek az országra vártak, számbavétele és a pénzügyi helyzetnek mindenkor szigorú szem előtt tartása mellet tenni tanácsos volt. Az állam vasutak építésére az ország 1867-ben 60 millió effectiv értékű kölcsönt kötött, melyből befolyt a kibocsátási költségek levonása után bankértékben 68,733.248 frt, ezen kölcsönnek kamatai 4,648.400 frtot tesznek ezüstben. Ezen terhet az első években nem éreztük, mert a kamatok az építési tőkéből és annak időközbeni kamatositásából fedeztettek. Ezenkívül megköttetett a gömöri záloglevél-kölcsön, melynek terhe sem érezhető ma még, felvétetett végre a múlt évben nagy részben vasúti építkezésekre a 30 milliós kölcsön. A kiépíttetni rendelt államvasutak hossza 135 mértföldet, ezenkívül a gömöri vasutak 21 mértföldet tesznek. E mellett az ujabban kamatbiztositással engedélyezett vonalok hossza, az északnyugoti vasút nélkül, melynek kiépítése még meg sem kezdetett, az első erdélyi és a kassa-oderbergi vasúttal együtt, összesen 395.67 mértföldet tesz, melyeknek 15,760.000 ezüst frt tisztajövedelem van biztosítva. A régi vonalakkal együtt, a kamatbiztositással engedélyezett vonalak hossza 683 mértfőid, ezekhez hozzá az államvasút 115 m., a gömöri 21 m. 1873-ra e czimen 12,000.000 frt van már előirányozva és miután 1872. végéig 18,000.000 frtra bizonyosan reá megy a kifizetett előlegek összege, 1873. végére 30,000.000 frtra fog rúgni a kifizetett ősszeg. Ezen teher egész nagyságában, évről évre növekedő súlyával most nehezedik az államháztartásra, a kamatbiztositás összege és a vasúti kölcsön kamatai 1873-ban összesen 17,113.944 frtot tesznek, a vasutak tiszta jövedelmének 3,329.103 frtnak levonása mellett is 13,784.811 frtot tesz ki, pedig már 1872-től fogva a vasúti kölcsön kamatain kivül a 30 milliós kölcsön kamatait is kell számítani, miután az is legnagyobb részében vasutakba lett fektetve. Ezzel együtt 1873-ra 15,000.000-ra tehető ama teher. Mire a vasutak elkészülnek és az összes engedélyezett vasúti vonalok a kamatbiztositási élvezetbe lépnek, ezen évi teher kétségtelenül jelentékenyen fog nagyobbodni, még néhány éven át mindaddig, mig az állami és engedélyezett vasutak jövedelmezősége nem emel-