Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-144. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1873-ik évi államköltségvetés tárgyában
144. SZÁM. 265 800.000 főben állapították meg és a honvédségi intézményt életbeléptették, évről-évre nagyobb összegek szavaztattak meg honvédelmi czélokra. A mellett, hogy a közösügyi kiadások 1868. évhez képest a határvám -jövedelmek igen jelentékeny emelkedése daczára is a rendes kiadásokban 3,727.754 frt emelkedést mutatnak: nagy összegeket igényel évről évre a honvédség, melynek rendes évi szükséglete 6,605.097 frtot tesz. A határőrvidék közigazgatásának átvétele egy jelentékeny évi hiánynyal terhelte meg költségvetéseinket. 1872-ben e hiány 2,600.028 frtot, 1873-ra 2,300.971 frtot tesz ki. A bruttó kiadások 1873-ra 6,312,851 frtra rúgnak. A biróságiszervezet életbeléptetése maga a rendes kiadásokban 4,000.000 forint különbözetet okoz, a mellett, hogy 1868-tól kezdve a felső biróságok költségei is nagy összegekkel szaporittattak. Ha kiemeljük, hogy gyakran oly igények is támasztattak az államkincstár irányában, melyek kielégítése inkább a társadalmi térre tartozott volna, ha mindezekhez hozzáadjuk azt, hogy az eddig kötött kölcsönök évi terhe ma már 7,205,604 frtot tesz ki és igy ez is jelentékenyen hozzájárul az előirányzatnak emeléséhez: főrészeit elsoroltuk azon tényezőknek, melyek államköltségeinknek 1868—-1873. való nagymérvű szaporítását okozták. Az államköltségvetésnek nincs oly része, kiadásainknak nincs oly ágazata, mely évről évre ne emelkedett volna tetemes összegekkel. Kétségtelen áltálában az, hogy az államszervezet, főleg átalakulásban levő államé a kiadások egyes ágazatainak, bizonyos részeinek emelkedése nélkül nem lenne képes magasztos feladatainak megoldására. Az államélet fejlődése, mely általában kénytelen a közviszonyok általános fejlődésével lépést tartani, elutasithatlamű megköveteli az államháztartás egyes részeiben a kiadások emelkedését. Az átalakulás, a szervezés müvei mindig költséggel és néhol jelentékeny költséggel járnak. Azon mozgalom, mely hazánkban az önálló pénzügyi kormányzat átvétele óta az anyagi úgymint a szellemi téren egyaránt megindult, maga felhivta az államot, hogy tágitson azon szűk határokon, melyek közé addig szoritva volt, orvosolja azon sok hiányt, elégitse ki azon nagy szükséget, mely tagadhatlanul közviszonyaink majd minden részében érezhető volt. Mindez tagadhatlanul, sokszor ellentállhatlanul hatolt; a ez él, mely szemünk előtt lebegett szépségével, tökélyeivel feledtette gyakran azon nehézséget, melybe az annak létesítésére szükséges anyagi eszközök előteremtése kerül; feledtette azon áldozatoknak súlyát, melyeket ezen eszközök megszerzése az államra hárított. Az átalános haladásnak és fejlődésnek feltételei egyfelől, és következései másfelől, a közmivelő dési, s a köz gazdászati viszonyok és tényezők fejlesztésének követelményei, a népnevelési szükségleteknek a lehetőségig kielégítése, azon tekintet, hogy a monarchia és az ország védelme a lehető legtökéletesebb legyen és arányban álljon az Európában tényleg fenálló viszonyokkal, azon törekvés, hogy a közigazgatás igényeinek elég tétessék és a közadministratió más ágaiban is javíttassanak a tényleges állapotok, hogy a biróságok szervezése által az igazságügyi nagy reformoknak alapjai lerakassanak és feltételei megszereztessenek, mind ezen magukban helyes és indokolt tekintetek sok szükségest, sok üdvöst, sok kívánni valót mutattak fel előttünk: de mindezeknek együtt és egyszerre megvalósítása viszonyainkhoz képest, oly nagy mérvű igényeket támasztott, a melyeknek kielégítése, főleg ha ezen irányban haladunk tovább is az állam pénzerejétől oly áldozatokat követel, a melyeket ma már a jövedelmek mai állapota mellett az államháztartás állandó deficitje nélkül elviselni nem képes. KBPVH. IEOMÁNT. 1872—75. II. 34
