Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-144. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1873-ik évi államköltségvetés tárgyában
144. SZÁM. 257 Az 1873. évi rendkivüli hiány : 1868 ellenében nagyobb 35,530.723 írttal 1869 , , ' 22,296.723 1870 „ , 23,068.443 1871 , , 16,588.643 „ 1872 , kisebb 27,122.831 , Az 1873. évi összes hiány: 1868 ellenében nagyobb 34,323.308 frttal 1869 , , 18,961.069 1870 , , 9,932.788 , 1871 „ , 11,615.446 , 1872 „ kisebb 12,975.599 Ezen hiánynak egyes tényezőit, a különbségek főtételeit itt mind elsorolni a bizottság nem találja helyén levőnek, csak átalábán utal arra, hogy az 1873-dik évi költségvetésnek az 1872-dik évivel szemben állításánál nem szabad figyelmen távul hagyni, hogy 1873. évre a kamatbiztositási összeg 3,000.000 forinttal nagyobb, és igy 12,000.000 frtra rug ; a vasúti kölcsön kamatainak és törlesztésének felvétele, miután 1872-re az állam csak 990.077 frtot pótolt, 1873-ra pedig a vasutak üzleti bevételi feleslege pótolandó 1,784.841 forinttal maga 794.764 forint többletet okoz: hogy a közös activákból 3,512.705 frt nincs felvéve, mint tavai; hogy az előző éveikkel szemben ezen okokon kivül, melyek még inkább latba esnek, az előző évi irányzatokkal való összehasonlitásnál figyelembe veendő' hogy a bírósági szervezésnek van 4,000.000 többlete, a határőrvidék körülbelül 2,900.000 frt hiányt okoz és az eddigi beruházásokra tett kölcsönök évi kamatja, csak 1873-ra jelentkeznek a rendes kiadások között 7,350.000 frttal. A mi egyébiránt ez összehasonlítást ezen alapon leginkább nehézzé teszi, ez azon körülményben Fejlik, hogy 1871-ig a kamatbiztositás összegei ingó államvagyon értékesítéséből fedeztettek egész összegükben, 1871-ben nagy részükben 1868—1872. a vasúti és egyéb oly természetű építkezések költségei azon összegekkel fedeztettek, a melyek a vasúti kölcsön és 1872-re a 30 milliós kölcsönből rendelkezésre állottak: és ezen összegek a költségvetésbe mint fedezet felvétetvén, a pénztári mérleget helyreállították; 1872-re a vasúti kölcsön tőkéi már nem voltak képesek fedezni ezen építkezési összeg szükségletét és csak a 30 milliós kölcsönnek 18,083.399 forint erejéig felvétele által szállott le a deficit 25,966.631 frtra, 1873-ra 7 millió kivételével ezen források teljesen kiapadtak, a mennyiben az illető tőkék az előző évi költségvetésekben utalványoztattak és igy felhasználtattak. Azon nagy összegekre menő kiadásokat, minők a vasúti építkezések egy év hiányának felróni nem lehet. Ha azonban összehasonlítás czéljából ugy állítjuk az 1868—1873. előirányzatokat, mint állottak volna, ha a vasúti kölcsön és egyéb tőke-készletek nem állottak volna rendelkezésre, a vasúti építkezések és kamatbiztositási összegek fedezésére, az általános helyzet megítélésére mindenesetre érdekes combinatiót nyerünk. A bizottság nem azért teszi azt, hogy az előző évek hiányát ezen összegekkel szaporítva tüntesse elő, de arra, hogy az előirányzatoknak egymással összehasonlításából az egyedül helyes következtetések levonhatók legyenek, szükségesnek látszik az összes előirányzatokat ily alapon mutatni be; mert átalábán a pénzügyi helyzet helyes megítélésére semmi sem vezet inkább, mint ha az előző évek háztartásának főtényezői főalkatrészeikre szétszedve vétetnek vizsgálat alá. Ezen alapra állítva a költségvetéseket, azok igy állanak: KÉFVH. IKOMÁNY. 1872—75 II. 33
