Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-142. Törvényjavaslat, 54,000.000 ezüst forint névértékű államkölcsön felvételéről
142. SZÁM. 237 gezési hitelmüvelet, — végre az államnak a dijak, bélyegek és illetékek hátralékaiból származó és nagyobbrészt jelzálogilag is biztositott követelései alapján kibocsátandó kamatozó kincstári utalványok kiadása, vagy más megfelelő, függő adósságot képező hitelmüvelettel fedezze. Az igy fedezendett 25,966.631 frtnyi hiány közel 5 millió forinttal növeltetett még az által, hogy a közös activákból újra előirányzott 3,512.705 frt ez évben sem folyt be, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint nem is várható, hogy az rövid idő alatt befolyjon; továbbá az által, hogy a delegatiók s a magyar országgyűlés legközelebb 1,236.990 frtnyi póthiteleket engedélyeztek, melyek szintén a folyó évet terhelik. Az idézett 1872. évi VII. t. ez. 4-ik §-nak a mutatkozó hiányok mimódoni fedezésére vonatkozó rendelkezései ellenben egyrészt foganatosíthatók nem valának, másrészt már természetöknél fogva fedezetet csak rövid időre nyujthatának. Az eladandó kincstári birtokokra vonatkozó külön törvény ugyanis mindeddig- létre nem jöhetett; a kamatozó kincstári utalványok kibocsátása által pedig az államnak uj fizetési eszköz nem szolgáltattatott, miután ezen utalványok forgalomban levő összege, mely 1871. év végével még 4,464.700 forintot tett, az 1872. év folytán fölemelkedett ugyan 6,119.400 frtra, de az év másod felében beállt pénzszükség idején csakhamar és pedig annyira leolvadt, hogy ma már alig 1,800.000 frtot tesz. Az ily formában létesített lebegő adósság tehát az 1872. év folytán nemcsak hogy nem emelkedett, hanem ellenkezőleg mintegy 2,600.000 fttal csökkent. — Másfelől azonban az 1871. évi 30 millió forintnyi ezüst kölcsönből, melyre valósággal 25 millió 186.908 frt 74 kr folyt be, de csak 18,188.404 frt irányoztatott elő, s ebből is a hitelek igénybe nem vétele következtében eddigelé csak 2,303.861 frt 58 kr volt tényleg szükséges, — 22,883.047 frt 16 kr maiadt rendelkezésre. A pénzügyminister tehát a többször idézett 4. §-ban nyert felhatalmazás alapján, melynek értelmében a hiány fedezését részint előlegezési, részint más megfelelő, függő adósságot képező hitelmüveletek által is eszközölheti, a beállott kényszerűség folytán a hiányzó összegeket egyelőre e kölcsön nélkülözhető pénzeiből, továbbá az állam ingó vagyona alapján létesített előlegezési hitelmüvelet segélyével fedezé. De a sorsolási kölcsönből még 1871. folytán átvett pénzösszegek, mihelyt azok rendeltetésük czéljára szükségeltetnek, visszafizetendők s a közlekedési rendkívüli építkezések költségeinek fedezése végett a 30 millió kölcsön pénzeire is szükség lesz. Azon értékek pedig, a melyek alapján az előlegezési hitelmüvelet eszközöltetett, visszaváltandók. Ezenkívül most már az 1873. évi hiány fedezéséről is gondoskodni kell. Az 1873. évre ugyanis a képviselőház pénzügyi bizottsága által a rendes kiadások és bevételek közötti hiány kerekszámban 8 millió forintban, a rendkívüli kiadások és bevételek közötti hiány pedig a sorsolási kölcsönből fedezendő költségek leszámítása után ugyancsak kerekszámban 26,000.000 írtban állapíttatott meg. A rendes kezelésnél mutatkozó 8 millió frtnyi hiány az állam rendes jövedelmeinek fokozása, a rendkívülieknél előirányzott 26 millió forintnyi hiányból pedig 14 millió az állam activ értékeinek és követeléseinek értékesítése, illetőleg azok alapján teendő hitelmüvelet által lesz fedezhető, s igy ezen év kezeléséből még 12 millió forintnyi hiány marad fedezetlenül. Mivel az egymásután beállt kedvezőtlen évek s építkezéseink folytontartása mellett egy állandósított kölcsön felvétele nélkül a fedezetet megszerezni teljes lehetetlen, e lépés szüksége önként indokoltnak bizonyul. A feltételek és módozatok, melyek mellett a kormány e kölcsönt felvenni szándékozik, csáknem ugyanazok, melyeket az 1871. évi 30 millió forintos kölcsön tekintetében az 1871. évi XLV. t. ez.
