Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-122. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a Ferencz-csatorna kiépitése iránt az 1870. évi XXXIV. törvényczikk által törvénybe igtatott engedély-okmány módositásáról szóló törvényjavaslat tárgyában
138 122. SZÁM. Az üzlet jövedelméből az összes rendes kezelési költségek levonása után, mindenekelőtt az elsőbbségi kölcsön-kötvényekre eső kamatok és törlesztési részletek fedeztetnek, azután a magánaláirás utján elhelyezett részvények kamatjai és végre az államkincstár tulajdonát képező részvényekre eső kamatok. Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamatfedezésekből fenmarad, első sorban a vállalat által beszerzett tőkéknek a korábbi üzleti évekből netalán fennlévő kamatjaira, azután pedig az államkincstár tulajdonát képező részvények után hátralékban lévő követelések kiegyenlítésére fordittatik. Azon tiszta jövedelmi többlet, mely ezen elősorolt követelések kiegyenlitése után fennmarad, fölülosztalékokra fordítható, melyekben az elsőbbségi kölcsön-kötvények és magánaláirás utján elhelyezett részvények az államkincstár tulajdonát képező részvényekkel egyaránt részesülnek. Az államkincstárnak mindazon követelései, melyek e szerződés leteltéig ki nem egyenlítettek, a vállalat vagyonából téríttetnek vissza. Az államsegély időszakonként az ezen törvényben megállapított összeg erejéig a vállalat által tényleg befektetett tőkével aránylagos, vagyis kétötöd résznyi összegekben fog kiszolgáltatni. A részvénytársulat kötelezi magát, hogy a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak területéről az álló vizek elvezetése czéljából a kis-sztapár-ujvidéki csatornából a vizet minden tavaszszal, a hajózás és öntözés megkezdése előtt nyolcz napra, lebocsáttatja, hogy az álló vizek a csatornába befolyhassanak, s e végett e csatornának 1-ső számu zsilipjénél 3 lábnyi bukást adat és a csatorna II. számu tartányának fenekét ahhoz képest sülyeszti. Végre kötelezi magát a vállalkozó, hogy addig, mig az államsegély fejében átvett részvényektől járó évi kamatok 8°/ 0-ra nem emelkednek, a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak területéből, a pénzügyminister kijelölése szerint, 14 ezer holdhoz az öntözésre szükséges vizet dijmentesen szolgáltatja oly módon, hogy 7 ezer hold tizennégy napi időközben, 7 ezer hold pedig idényileg, azaz őszszel és tavaszszal, egyszer-egyszer átöntöztessék. 2. §. Az 1870. XXXIV. t.-czikk által beczikkelyezett engedélyokmány 23-ik §-ának 2-ik bekezdése következőleg módosittatik: A visszaváltás, vagy az engedélyidő lejártával az államkincstárra visszaháramlott csatornát, az átvétel napja után bárhonnan eredő világos, vagy nem világos társulati tartozások többé nem érinthetik, ugy másrészt az ugyanakkor künnlevő activ követelések a részvénytársaság tulajdonát képezendik, érintetlenül fentartatván az államkincstárnak azon igényei, melyek hátralevő követelésekre nézve jelen engedélyokmányban emlitve vannak. 3. §. Az 1870. XXXIV. t.-czikk által beczikkelyezett engedélyokmány 17-ik §-ának 2-ik bekezdése igy módosittatik: Ennélfogva az államkincstár az alakitandó részvénytársaság igazgató-tanácsában két ötödnyi 2 / 5 arányban a kormány részéről kinevezendő tagok által képviselve leend és a közgyűléseken a részvény birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorlandja. 4- §• Ha a csatorna, vagy annak valamely része 1875-ik évi augusztus 1-jére a forgalomnak át nem adatnék és ezen késedelem nem a 6. §-ban elősorolt okoknak lenne tulaj donitható: a társaság az államnak az államsegély fejében lefizetett összegekért kamatot fog fizetni mind addig, mig a vonal a forgalomnak át nem adatik.
