Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-122. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a Ferencz-csatorna kiépitése iránt az 1870. évi XXXIV. törvényczikk által törvénybe igtatott engedély-okmány módositásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

134 122. SZÁM. igy két egész öt lábig terjedőleg alantabb fekszik *) az illető földterület, mint a viz szine, az elhasznált vizek pedig visszavezethetők a Ferencz-csatorna második tartányába, melynek vizszine 206'—11"—0 s igy közel 6' eséssel lefolyhatnak. Az I-ső szakaszba esik a prekájai kincstári puszta. II. szakasz jobbra a filipovai földek és Veprovácz egy része, balra pedig ugyanazon helységek földei, úgyszintén Keresztúr és Cservenka földei. A föld szine szintén ugy hullámzik, mint az első szakaszé, a levezetés történik az ujverbászi tartányba, melynek vizszine 218'—3"—9'" és igy több mint 12' esés áll rendelkezésre, ugy a belvizek, mint elhasznált öntözővíz feleslegek levezetésére. III. szakasz. E szakasz szintén a filipovai és veprováczi földekből áll, de hozzájuk csatlakozik a kulai és uj- és ó-verbászi helységek földeinek nagyrésze is, melyekről szintén a Ferencz-csatorna harmadik tartányába eresztetik le a viz. Ezen szakaszban foglaltatik a kincstárnak Béla pusztája, melynek egész területe tökéletesen elönthető. Az öntözővíz fesz-magassága ezen szakaszra 204'—0—0 a föld területe ellenben 210'—0—0 egész 213'—0—0 között változik s igy 6'—7'-ig lejebb fekvén, ezen vízmagassággal kényelmesen elárasztható, ugyanakkor pedig a Ferencz-csatorna verbászi tartányába 5—8' eséssel levezethető. IV. szakasz. Kereszturról Torszáig, Lalit és Torsza földjei nemcsak a felső tartány 204'—0—0 magas fesz-vizéből, de már magából az alsó tartány 207'—0—0 vizéből oldalárkokkal könnyen elárasztható, mivel a jobbra-balra alacsonyan fekvő földet 213'—0—0 egész 214'—0—0 mélyen vagyis 6 lábbal lejebb feküsznek. A levezetés szintén Uj-Verbász alá intéztetik. Ezen szakaszban fekszik a Pettau kincstári puszta, mely csak nem egészben öntözhető. V. szakasz. Torzsától Petrováczig, Pivnitra, Despot-, Szt-Iván, Soové, Culpin és Petrovácz földjei öntözhetők. Amennyiben ezen földek felszíne szintén 210'—0—0 és 214'—0—0 között, tehát s igy a 207'—0—0 fesz-vizszinénél 3, egész 7'-bal alább fekszik. A levezetés a sztapár-ujvidéki csatorna Piros alatti, úgynevezett puskapor toronyi Zsilip vizszinére történik, melynek magassága 225'—0—0, tehát 11'—15' esés van itt is. VI. szakasz. Petrovácztól Újvidékig ezen szakaszba nagy földterületek esnek, mint az Izmova puszta s a többi. Az öntözés itt is kiterjeszthető a kedvező esési viszonyok folytán azokra, mivel azok felszíne szintén 210'—213' között változik, mint az V-ik szakaszban, s a közel alsó tartányba vagy magába a Dunába a vizek a legnagyobb dunai vízálláskor is befuthatnak. Mind a VI. szakasz jobbra eső földjei elhasznált vizeikre nézve a Mostongába nyerik levezetőjüket, hová biztosan irányozhatók a meglevő és könnyen szerezhető esés miatt, miután ezen ér egyenesen a Dunába szakad. A viz lecsapolására vonatkozólag, hogy a szórványosan létező 50.000 hold területet elfoglaló tavak, a csatorna fenekének Kereszturnái 3 lábbal eszközölt sülyesztése esetében mindenkor biztosan le lesznek vezethetők, arra nézve teljes biztosítékot nyújt azon körülmény, hogy a legmélyebb tavak fenekei is 2—5 lábbal magasabban feküsznek, mint a tervbe vett csatorna süly esztett feneke. Ha a csatorna kiásatván levezetés czéljából, szárazon tartatik azon e tavak vizei a legrövidebb idő alatt lefuthatnak. Ha pedig az öntözés rendszere a fentebb jelelt módon létrehozatik, akkor lefolyásukat nyerik biztosan a már emiitett elvezető árkokon, melyeken az elhasznált vizfeleslegek kell, hogy befolyjanak és igy jövőre bármily nagy esőzések esetére is hasonló vizmedenczék, mint jelenleg, nem is keletkezhetnek. *) A Dunánál a kutak felülről lefelé számittatnak, mentől nagyobb tehát a szám, annál mélyebben fekszik az illető vonal a felvett 0 pont alatt.