Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-120. Törvényjavaslat, az általános védkötelezettség elleni visszaélések megakadályozásáról és megbüntetéséről

120. SZÁM. 119 3. §Azon iparos, kinek tanoncza, a jelen törvény hatálybalépte után fejezi be a tanviszonyát: köteles a tanviszony befejezése után 3 nap alatt, mindenesetre azonban az ipartörvény 47-ik §-ában meghatározott bizonyítvány átadása előtt, — tanonczával együtt, az ennek részére kiszolgáltatandó munkakönyv kiállítása végett, az 1-ső §-ban megjelölt elöljáróságnál jelentkezni. 4. §. Azon egyének, kik csak a jelen törvény hatálybalépte után lépnek az 1-ső §-ban meghatározott viszonyba, az iparossegédeket kivévén, — mielőtt hivatalukat, állásukat vagy szolgálatukat elfoglalnák: kötelesek munka-, cseléd- vagy tartózkodási könyv kiállítása végett illetőségi vagy tartózkodási községük elöljárósága előtt megjelenni. Ezen kötelezettség azon tanulókra is kiterjed, a kik életkoruk 18-ik évét a jelen törvény hatálybalépte után töltik be. 5. §. A föntebbi szakaszokban elősorolt osztályokhoz tartozó oly magyar honosok, a kik az osztrák-magyar monarchia másik felében, vagy pedig külföldön hosszabb ideig tartózkodnak, ha életkoruk 18-ik évét már betöltötték, de a 36-ik esztendőjüket még nem haladták túl: kötelesek magukat — és pedig a monarchia másik felében — az ottani, erre illetékes, valamelyik hatóságnál, a jelen törvény hatálybalépte után hat hónap alatt, — külföldön pedig a legközelebbi cs. és kir. consulságnál, vagy követségnél egy év leforgása alatt jelenteni. 6. §. Az elöljáróság, melynél az illető a jelen törvény alapján jelentkezik: mindenekelőtt jegyzőkönyvet vesz föl vele, a melybe a jelentkezőnek neve, kora, születési helye, foglalkozása, s egyszersmind a védkötelezettség teljesítése tekintetében adott nyilatkozata is bejegyzendő. A mennyiben a jegyzőkönyv fölvétele alkalmával, az abba bejegyzendő tételek, teljes próbát képező okiratokkal, a személy azonossága pedig hitelt érdemlő két tanú által igazoltatnának: ezen tételek bejegyzendők a munka-, cseléd- vagy tartózkodási-könyvbe, — melynek egyik tétele az illetőnek sajátkezű névaláírását, s ha irni nem tudna — ezen körülmény megjegyzését tartalmazza. Az akként kiállított munka-, cseléd- vagy tartózkodási könyv, a fölvett jegyzőkönyvvel együtt, a község elöljárósága által a szolgabíróhoz, városokban pedig, az annak fölvételével megbízott tisztviselő által, a polgármesternek küldetik, a bejegyzett tételek valódiságát igazoló összes okiratokkal együtt. A szolgabíró, illetőleg polgármester, — ha a bejegyzett tételek valódiságáról az okiratokból meggyőződött: a munka-, cseléd-, illetőleg tartózkodási könyvet szintén aláírja, és hivatalos pecsétjével megerősíti. 7- §• Ha az elöljáróság kezéhez letett okiratokból kiderül, hogy az illető azon kort, melyben védkötelezettsége kezdődik, még el nem érte; avagy sorhadi tényleges kötelezettségének már eleget tett,, s illetőleg mint szabadságolt, tartalékos, vagy póttartalékos a hadsereg kötelékéhez tartozik: ezen körülmény szintén bejegyzendő úgy a jegyző-, valamint az illető részére kiállítandó könyvbe. A védköteles kor el nem értének esetében azonban, azon idő is határozottan megjelölendő, melyben magát az érdeklet az 1868: XL-ik t. ez. 42. §-a értelmében jelenteni, és a sorozó bizottság előtt megjelenni köteles.