Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-94. Törvényjavaslat, a nagy-kikinda-pancsovai vasut kiépitéséről, továbbá a cs. kir. szab. államvaspálya vácz-marcheggi vonalán a második vágány lerakásáról, e pálya összes magyarországi vonalain forgalmi eszközei szaporitásáról s ezeknek megfelelőleg kamatbiztosítéki átalányának felemeléséről
94. SZÁM. 387 Különleges feltételek. 22. §. Az engedélyezett vasút a nagy-kikindai pályaudvar déli végétől a pancsovai állomáson áthaladva, Belgrád mellett a Duna főmedrén át épitendő hid balparti hídfőjéig, vagy ha a Duna áthidalása helyett vasúti rév készíttetnék, a Duna medrébe lebocsátandó révsinutak végéig terjed. Az utóbbi esetben mindazon munkálatok, melyek megkívántatnak arra, hogy a vonatok a Duna balpartján a rév közelében szétbontatván, s illetőleg összeállítván a száraz földről a révhajóra is innen visszaszállitassanak, ugy mint a rendezési révállomások, a vizbe vezető vágányzatok, az épitési aiap terhére állitandók elő. Ellenben az engedélyeseket nem terhelik : a) a határszéli állomás felvételi épületében az utasok podgyászának vámkezelése iránti helyiség kivételével, az ezen állomáson a vámposta- és rendőrségi szolgálat elhelyezésére és berendezésére, és b) a Dunán átépítendő hid vagy vasutrév előállítására megkívántató költségek. A Belgrádnál esetleg létesítendő dunai vasutrév előállítása, valamint ennek szerkezete iránt a m. k. kormány és az engedélyes társulat közt annak idejében külön egyezmény lesz kötendő. Azon esetre, ha elhatároztatnék, hogy a Pest-zimonyi vasút valamely pontján a Dunán vasuthid építtetik és a cs. kir. szab. államvasut-társulat a Nagy-Kikinda vonalról Zimonyba vezető szárnyvonal építésére engedélyt nem nyerne, a fentidézett vasúti rév helyett a kilátásba helyezett állóhid fog kiépíttetni. 23. §. Az itt engedélyezett vasút a következő határozatok szerint épitendő és szerelendő fel. a) Alépítmény, A pálya felszínének ezer (1000) méter hosszúságra két (2) méternél többet emelkednie nem szabad. Csak a Duna árterületén át és a Duna partjához vezető vonalrészeken engedélyezhet a kormány ezer (1000) méter hosszúságra öt (5) méterig terjedő emelkedéseket, a Dunán át esetleg épitendő vasutrévtől felvezető sinut emelkedése a kormány által fog a felterjesztendő tervek alapján meghatároztatni. A legélesebb kanyarulatoknak a nyílt pályán legalább négyszáz (400) méternyi félátmérővel kell birniok. A pályakorona szélessége, a talpfák felső szinvonalában mérve, négy méternél kisebb nem lehet. A pályatest' és a kavicságy keresztszelvényeire nézve a kormány és az engedélyes közt megállapított és a közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, melyek czélszerü módosítását az engedélyes javaslatára a-kormány megengedheti. Az épitési alap terhére a pálya hosszában mértföldenként legalább 500 köbméternyi tartalék-kavicsmennyiség helyezendő el. A müépitmények két vágányra számított alapzattal kő-, tégla és vasanyagból egyvágányú szerkezettel építendők, kivéve a pancsovai állomástól a Dunáig terjedő vonalrészen épülő hidakat, melyek egyelőre csak egy vágányra és egészen fából építhetők ugyan, de az engedély tartama alatt az állam ujabb terheltetése nélkül végleges hidak által helyettesitendők, és ennélfogva ugy állitandók fel, hogy a végleges hidak építését ne akadálvozzák. 49*
