Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-38. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az 1873-ik évi bécsi világkiállitáson kiállitandó tárgyak ideiglenes oltalmáról” szóló törvényjavaslat tárgyában - 1872-39. A tanügyi bizottság jelentése a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában

206 39. SZÁM. Áz egyetem fölállításának költségei, nemkülönben folyó szükségletei az állampénztárból fedeztetnek. 2. §. A tudományoknak önálló buvárlat általi minél nagyobb mérvű továbbfejleszthetése és a rendszeres szakoktatás minél sikeresbe érvényesithetése végett az egyetem következő öt tanszakra (tudo­mánykar, facultas) oszlik : I.) mennyiség-természettudományira; II.) bölcsészet-nyelvészet-történelmire; III.) politikaira, államtudományira; IV.) jogtudományira; V.) orvosira. A mennyiség-természettudományi s a bölcsészet-nyelvészet-történelmi tanszakokhoz középta­nodai (gymnasiumi) tanárképezde csatoltatik. 3. §. Az egyetem tanitó személyszete áll: 1) rendes, 2) rendkívüli, 3) független tanárokból, (vagy magántanárokból), 4) köztanitókból, (gyorsirász-, rajz-, tornász- stb. mesterekből.) A rendes tanárokat az illető tanszak tanár-karának meghallgatásával a közoktatásügyminis­ter előterjesztésére a király nevezi ki. A rendkívüli tanárokat az illető tanszak tanár-karának meghallgatásával a közoktatásügy­minister előterjesztésére szintén Ő Felsége nevezi ki. Független vagy magántanárokul — korlátlan számmal — mindazok működhetnek, kik vagy az illető tanszak tanárkara által (habilitatio), vagy tudományos, irodalmilag ismert érdemeik czimén a közoktatásügyminister által egyetemi előadások tartására képesitettekül nyilváníttatnak. A tanársegédeket, valamint a tanév folyamában megüresűlt tanszékekre — ez utóbbiaknak rögtöni végleges be nem tölthetése esetében — a tanárhelyetteseket az illető tanszak tanárkara nevezi ki. A köztanitóknak (gyorsirász-, tornász-, rajz- stb. mestereknek) szakférfiak meghallgatásával a köz­oktatásügyminister ad az egyetemen előadások tartására engedélyt. 4. §. A rendes és rendkívüli tanárok évdijat húznak az állampénztárból. A rendes tanárok évdijának minimuma, szálláspénzt beleértve 3000 forint, mely minden szolgálati év után 100 forinttal öregbittetik. A rendkívüli tanárok évdijának minimuma, szálláspénzt beleértve 2000 forint, mely minden szolgálati év után 50 forinttal öregbittetik. Egyébként, hogy egyes kivételes esetek igényeinek a közügy javára, szintén elég tétet­hessék ; a rendes és rendkívüli tanárok évdiját e minimumon fölül az évenkénti államköltségvetési elő­irányzat állapítja meg. Említett évdijon kivül a rendes és rendkívüli tanárok leczkepénzeket húznak az állampénz­tárból, hallgatóik és hetenkénti előadási óráik számának arányában. A független (vagy magán) tanárok és köztanitók évdijt nem, Jhanem csak hallgatóik és hetenkénti előadási óráik számával arányos leczkepénzeket húznak az állampénztárból. Hogy minő összeg fogja megilletni ugy a r. és rk. mint a független (vagy magán) tanáro­kat és köztanitókat leczkepénzül szemben egy-egy hallgatójokkal az állampénztárból: az illető tanszak tanárkarának meghallgatásával a közoktatásügyminister állapítja meg. Hogy pedig független (vagy magán) tanárok még oly tantárgyakra nézve se váljanak lehe­tetlenné, amelyeknek, bármennyire kitűnő is a tanárok, rendesen csak jelentéktelen számmal szoktak

Next

/
Oldalképek
Tartalom