Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-38. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az 1873-ik évi bécsi világkiállitáson kiállitandó tárgyak ideiglenes oltalmáról” szóló törvényjavaslat tárgyában - 1872-39. A tanügyi bizottság jelentése a kolozsvári egyetemre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában
39. SZÁM. 195 dolgaira, Pseudo-Isidorus pápai decretalisaira, vagy a germán jogtörténelmi források norvégiai, izlandi előzményeire ? Nem azt óhajtom, hogy a törvénykezés tanfolyama mereven elkülönittessék a politikai tanfolyamtól, ellenkezőleg azt óhajtom, hogy az államtudományi tanszak hallgatói részesittessenek jogi előadásokban és ugyan necsak magyar közjogban, de magyar magánjogban és perrendtartásban is, mint kötelezett tantárgyakban. Hisz az orvosi tanszak hallgatói mai napság szintén köteleztetnek hallgatni állattant, növénytant, ásványtant, tantárgyakat, melyek ném az orvosi, hanem a bölcsészeti facultásnak bekebelezett tantárgyai: de a római jog, külföldi államok perrendtartásai stb. tanulmányozására ne köteleztessenek az államtudományi, illetőleg politikai tanszak hallgatói, hanem csak azok, kik a jogtudományi tanszakba Íratták be magukat. Igen, de hát mi szükség ezért ketté osztani a jog- és államtudományok eddigi egységes facultását? így szóltak többen t. tagtársaim közül a bizottságban, — vájjon nem lenne-e czélszerübb, -— kérdek ők, két külön tanfolyamot rendezni be, egy ugyanazon facultáson? Nézetem szerint ez azonban nem egyszerűsítése lenne a föladványnak, hanem összebonyolitása. Avagy tán két különböző tanfolyam tanárainak, hallgatóinak, s ezek egymásközti viszonyának nyilvántartása ugyanazon közegek által czélszerübb módozatnak lenne nevezhető két külön decanatus állításánál, midőn egy uj decanatus állítása költséget, illetőleg uj költséget nem is okozna? Megvallom, már csak azért is óhajtanám a politikai és jogi tanfolyamoknak két külön tanszakba osztását, mert azt hiszem, hogy már maga ezen szervezeti külsőség is nem csekély mérvben fejleszthetné ki. közönségünkben, ifjainkban ugy, mint a szülőkben azon meggyőződést, hogy nem az eddigi egyoldalúlag prókátori színezet az, a mit állami életünk érdeke ezentúl a magyar polgárosodástól remél. A második kérdés: vájjon szükség-e belevezetni az egyetemi tanárok fizetésének minimumát magába az egyetemi törvénybe? A bizottság t. többsége — a múlt országgyűlésen is — nemmel válaszolt; részemről igent kell mondanom. Igaz, hogy a tanári fizetések alkotmányos államokban a költségvetési előirányzatban állapittatnak meg, de Belgiumban is belátták, hogy az egyetemi tanárok anyagi helyzetét oly csekélyhez kötni, mint a milyeneknek az államköltségvetési vita csak kissé zavargósb időkben kitéve van, legalább is nem eszélyesség. De ha még nem is kellene fluctuatióktól tartani e részben, a rendkívüli eshetőségtől nem ment budgetvitáknál, érv javaslatom mellett már maga azon körülmény, hogy sokkal nagyobb áldozatkészséget lehet föltételezni honatyáinktól, ha tüzetesen maga egy egyetem felállításának eszméje áll előttünk, egy eszme, melyet annyi lelkesedés sugalt, mintha akkor tennők ki, még a tanári fizetések minimumát is a pártok kedélyhangulati esélyeinek, midőn a többség figyelme nem magára az egyetem ügyére van összpontosítva, hanem annyifelé megosztva s a fárasztó előirányzati viták gyakori izgalmai folytán többnyire már elbágyadva, elkedvetlenedve vagyon s elvégre ha Belgiumban s más külföldi államokban az egyetemi törvény az egyetemi tanitók fizetésének minimumát már maga megállapítja, s ha tulajdon 1868: 38. t. czikkünk a népiskolai tanitók fizetésének munimumát szintén fölvette magába; ugyan miért ne vinnők be a minimumot az egyetemi tanárok anyagi helyzetének biztositékául mi is magába a törvénybe: midőn ezt nekünk az imént felhozott példákon kivül a fennebb jelzett indokok is annyira tanácsolják? Alulírott a kolozsvári egyetem rendes tanárai évdijának minimumát a szállásbért is beleértve, 3000 frtnyi összeggel hozom javaslatba. Ámbár az élet Kolozsvárt jóval olcsóbb mint Pesten, nem kecsegtethetjük magunkat azon reménynyel, hogy kellő számmal s kellő szaktudománynyal vállal25*