Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-18. Törvényjavaslat, a Ferencz-csatorna kiépitése tárgyában az 1870. XXXIV. t.-czikkel törvénybe igtatott engedély-okmány módositásáról

J34 18. SZÁM. mentesen szolgáltatja oly módon, hogy 7 ezer hold tizennégy napi időközben, 7 ezer hold pedig idényileg, azaz őszszel és tavasszal, egyszer-egyszer átöntöztessék. 2. §. Ezen törvény keresztülvitelével a közmunka s közlekedési, és a pénzügyministerek bízatnak meg. Tisza Lajos, s. k. Kerkapoly Károly, s. k. Melléklet a 18. sz. irományhoz. Indokolás a Ferenczcsatorna kiépítése tárgyában az 1870. XXXIV. törvényczikkkel törvénybe igtatott engedélyokmány módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Az 1870. XXXIV. t. ez. a Ferenczcsatorna közhasznú vizi ut fontosságát elismerve, felkarolta annak ügyét, s az egészen elhanyagolt régi 15.1 m. fd. meder rendbehozatalát elrendelte, s hogy a csatornának állandó hajózható vize legyen 5.5 mfd. hosszban a bajai tápcsatorna, s 10,5 mfd. hosszban pedig a sztapár-uj vidéki öntözhető és hajózható csatornák építését is elhatározta, s a csatorna kiépítéséről szóló engedélyokmány 16. §-a szerint — a bemutatott tervek ós költségvetések alapján, — 10.045,000 forintban megállapított építkezés valóságos (effectiv), költségeihez államsegély fejében, egyötödrésznek megfelelő összeget vagyis 2.009,000 frtot szavazott meg, ugy azonban, hogy a részvényes társulat ezen összeg fejében és erejéig részvényeket enged át névszerinti értékben, melyek után az államkincstár kamatok és osztalékokban azon időtől részesülend, midőn a többi részvényekre már 5% évi jövedelem esik. Az engedélyokmány 15. §-a szerint az alaptőke névszerinti értékének összege, az összes munkákra nézve, az előleges tervezetben és költségvetésben kimutatott 10.045,000 frtnyi költség alapul vétele mellett, a pénzszerzési kiadásoknak, az épités alatti kamatoknak és a kincstárnak a szűnő hasznokért kárpótlásul fizetendő 200,000 frtnak figyelembe vételével állapítandó meg. Ez alapon és ezen tényezők figyelembe vételével, több mint 18 millió frtba lenne az megállapítható és megállapítandó, tehát oly összegben, melynek kamatoztatására biztossággal számítani egyelőre legalább nehezen lehetne. Különösen áll ez azon 2.009,000 frtnyi kincstári járulékra nézve, melynek kamatozása csak akkor vehetné kezdetét, ha az alaptőkének 16 millió forintot meghaladó többi része már teljes mérvben kamatozó lenne, mire pedig, egyelőre legalább, biztos kilátás, — mint mondám, alig van. Ugyan azért a névleges alaptőkének alábbszállitása kívánatos volna. Az engedélyessel e czélból megindított tárgyalások azon eredményre vezettek, hogy a névszerinti alaptőke legalább 25%-kal alább szállítható lesz azon esetre, ha az állam ez engedélyokmány 16. §-a szerint megígért államsegélyt egyötödrészről kétötödrésze, vagyis 2.009,000írtról 4.018,000 forintra kész lesz felemelni. A közmunka és közlekedési ministerium által megvizsgált költségvetés alapján kitűnik, hogy az építési költségek 1870-ben általában jutányos árakkal számíttattak, és ha tekintetbe vesszük azt, hogy a javasolt módosítás a költségeket még szaporítani fogja, biztosítva lehetünk, hogy azon törvényjavaslat elfogadása esetén az állam részéről fizetendő 4,018,000 frt az összes előállítási költségnek kétötödét semmi esetre sem fogja túlhaladni.