Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.
Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak
1441. SZÁM. 3 jegyzékben kijelölt okmányokat és némely felvilágosításokat a vallás és közoktatásügyi ministerium által folytatólagosan közöltetni ujabban kértük, ezen megkeresésünk folytán f. ó. február 7-től kezdve azon hónap 29-ig a 66., 67., 70., 72. számokkal jelelt hivatalos levelek mellett ismét több rendbeli iromá- . nyok közöltettek velünk, melyek az iratcsomóhoz a 66-ik számtól a 88-ig vannak mellékelve. Tartózkodás nélkül beismerjük : hogy a ministerium mindazoknak teljesítésében, a miknek teljesítésére általunk a tárgynak határozott kijelölése mellett megkerestetett, kivánatainknak eleget tenni teljes készséggel igyekezett : de az igazság érdekében azt sem hallgathatjuk el, hogy a ministerium, nehéz tanulmányozásunkat ezenkívül önmagától is, az előtte kótsógenkivül leginkább ismeretes körülmények és adatok közlésével, egy két, fontosságukra nézve másodrendű adatnak talán kivételével, elő nem segítette : sőt a közöltetni kért okiratok közül most is még van néhány, melyet a föllebb emiitett hivatalos levelek szerint szakadatlanul folytatott kerestetésük daczára elháríthatatlan akadályok miatt mindeddig a ministeriumnak megszerezni, ós nekünk megnyerni nem lehetett, a mint ez a ministeriumnak 72. szám ii átiratából is kitetszik. Addig, míg a tényállás felvilágosítására megkívántató adatoknak nagyobb része legalább kezeink között nem volt, azon véleményünk megállapításához, melynek kifejtését a. t. bizottság kötslessógünkó tenni méltóztatott, a dolog természete szerint nem foghattunk ; bekövetkeztek azután az országgyűlési szakadatlanul folytatott hosszas ülések és fontos tárgyalások, a melyeknek tartama alatt, sok évek sorára vonatkozó számos ós terjedelmes okiratok hosszabb idő és folytonos szakadatlan munkálódását kívánó tanulmányozása nem volt lehetséges : erre is azonban az országgyűlésnek alkalmilag közbejött szünetelésével némi időt nyerhetvén, a kötelességünké tett vélemény megállapításával, az országgyűlés közeledő végének tekintetbe vételével mind a mellett, hogy a közöltetni kívánt minden okiratnak birtokához még nem jutottunk, továbbá annyival inkább nem késhettünk, mert nézetünk szerint a tényállásnak oly mérvű felderítésére, mint véleményünk megállapítására szükséges, más előttünk különben is ismeretes törvényes adatok segélyével, a közlött iratok a nagy terjedelmük miatt velünk másolatban nem közlőiteknek, a levéltárban csak futólagosan eszközölhető, és igy sikert sem ígérő megtekintése nélkül is elégséges támpontokat nyújtanak ; főkéjten midőn különben is feladatunk csak a jogi kérdés eldöntésére szolgáló általános elveknek, nem pedig ezen elvek számeredményeinek is részletes kifejtésében áll ; s azért miután a velünk másolatban közlött iratoknak az eredetiekkeli összeegyeztetését a ministerium utján eszközlöttük, a velünk közlött iratokat, a 64-ik számig chronologiai rendbe sorozva, a későbben érkezetteket pedig azon sorban, a melyben velünk közöltettek, a tárgy fontossága által igényelt bővebb kivonatukkal együtt ide mellékeljük, s ezeknek alapján a m. k. vallás-alap jogi természetére nézve véleményünket következőkben foglaljuk. Az első kérdés, mely e végett eldöntendő, nézetünk szerint az : hogy mi értendő a vallásalap jogi természete alatt ? Mi ugy vélekedünk, hogy ezen kérdésben azon másik kórdós foglaltatik : hogy t. i. jogilag a vallás-alap törzsvagyonának tulajdona, vagyis helyesebben szólva, a rendelkezési jog a vallás-alap törzsvagyona jövedelmei, kezelése s ezek hová fordítása fölött, kit illet? a magyarországi kath. egyházat-e, mely erre igényt támaszt, vagy az államot ? s ez utóbbi esetben a királyt illeti-e, vagy a törvényhozást ? Ezen kérdéseket csak a vallás-alap- eredetének, történetének, eddigi rendeltetésének, vagyis jövedelmei hová fordításának ós kezelése módjának kellő felderítése, főképen pedig törzsvagyona minden . egyes alkatrészeinek, s azok eredetének kinyomozása, s megállapítása mellett lehet megoldani; mert csak ezen adatok, főleg pedig a vallás-alap törzsvagyona egyes alkatrészei kinyomozandó jogi természetének alapján lehet magának a m. kir. vallás alapnak a fenntebbi elemezés szerint értendő jogi természetét törvényeink ós alkotmányunk elveinek figyelembe vétele mellett megállapítani. 1*
