Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak

1441. SZÁM. 29 ból és sérelmekből meríthető indokoknál fogva az ország által arra magyaráztathatik, hogy az egyház jogainak és kiváltságainak sérelmét foglalja magában, s arra szolgálhat előzményül, hogy utóbb a főpapi congrua csupán királyi hatalommal annyira is leszállttal hátik, hogy e leszállítás a kath. vallásnak orvosolhatatlan kárt okozand, s azért a helyt, tanács többsége az iránt kór utasítást, hogy a 31. sz. a. kir. rendeletnek a főpapi congruáról szóló pontját, minthogy az ugy is csak pro dicasteriali directione közöltetett, mindjárt közhirró tegye-e ? A helyt, tanács kisebbsége ezen véleménytől eltórőleg oda nyilatkozott, hogy ő Felsége a 31sz. alatti királyi rendeletnek kibocsátásával őtet megillető kir. jogával élt s igy ezen királyi rendelet-; nek foganatosítását joggal követelheti. Két helytartósági tanácsos gr. Oziráky és Győry oda nyilatkozott, hogy miután ő Felsége legfőbb patronatusi jogánál fogva különben is jogosítva van az érsekeket s püspökét a papnöveldék, elaggot papok ellátására, a plébániák és ájtatos intézetek fenntartására, a főpapok jószágainak zár alá vételével is kötelezni, a congruák meghatározása egészen mellőzendő, különben pedig a tárgynak elintézése a legközelebbi országgyűlésre halasztandó. — A kalocsai érsek GK Kollonics is ez alkalommal az összes klérus nevében külön felírásban fejtegette, hogy a klérus, törvényeinek szerint az ország nemeseivel egyenlő jogokkal bir; s ennélfogva a főpapi congrua a törvények sérelme, s a püspökök meghallgatása nélkül nem szabályozható. A m. kir. cancellária véleményével a nádorét megelőzni nem akarván, saját véleményének nyilvánítását szintén azon időre tartotta fenn, midőn a kir. helyt, tanács a plébánosok dotatiójáról, s a lektikális járulókok eltörléséről a felkivánt felírást felterjesztendi, s feleslegesnek tartja a helyt, tanácsnak odautasitását, hogy a 31. sz. a. kir. rendeletnek a congruat illető részét közhirró tegye, mert az véle ugy is csak pro directione dicasteriali közöltetett. Ferencz király a m kir. udvari cancellária felterjesztésére kelt királyi resolutiójában a helytartó tanács kisebbségének véleményét fogadta el. Kimondja, hogy a főpapi jövedelmek szabályozását, a papnöveldék ós -plébániák ellátása, az árvák iránti gondoskodás s más hasonló célok szükségessé tették, s midőn ezt teszi, nem vesz el semmit a püspökök illendő dotatiójából, hanem csak a felesleget rendeli őt megillető legfelsőbb királyi jogánál fogva az alapítók szándéka szerint fordíttatni; meghagyja tovább, hogy legfőbb elhatározása, a magy. kir. udvari cancellária által a püspökökkel ós káptalanokkal azonnal közöltessék, de a közlés conceptusa, nehogy szándékából eltérő legyen, neki a kibocsátás előtt bemutattassók, ós sürgetvén, hogy a papnöveldék rendezése a plébánosok congruájanak felemelése ós a 31. sz. a. királyi rendelet egyéb pontjai iránt mielőbb véleményes jelentós tétessék; kilátásba helyezi, hogy intézkedései. ^ nem fogják a püspöki jövedelmek commarsatióját eredményezni, hanem mindaz, a mit az egyik vagy másik püspök a vallás-alapba befizetend, annak saját dioecesisóre fog kizárólag fordíttatni, végre kijelenti ő Felsége, hogy a szabályozás befejezésével, ós a számeredmények tisztába hozatala után az egyszerű benefitiumokról további resolutiót fog kiadni. . 33. A kir. helyt, tanács a magy. kir. udvari kamara küldötteinek s az egyházi bizottságnak vegyes üléséről szóló jegyzőkönyv 1806. óv nov. 14-ről, melyben a legközelebb szabályozott, azon időben azonban üresedésben volt, s a kir. kamara által kezelt esztergomi érsekség, váczi, veszprémi és győri püspökségek részéről a vallásalapba fölös jövedelmeik fejében az 1804. év nov. 1. napjától 1806. év okt. utolsó napjáig beszállítandó összegek felszámittattak, kitetszik ezen jegyzőkönyvből, hogy a meg- < történt szabályozás szerint az esztergami érsekség 75,000 írt, a váczi püspökség 14,000, a veszprémi , püspökség 50,000 frt, a győri püspökség 14,000 frtot tartoztak a vallásalapba évenkint beszolgáltatni; kitetszik tovább: hogy azon kérdés, vájjon az újonnan építendő egyházak s paplakok költségei a szabályozott püspökségek jószágaiban a püspököt vagy a vallásalapot illessék-e ? felsőbb elhatározás alá ren-