Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.
Irományszámok - 1869-1453. A központi bizottság jelentése a sopron-lundenburg-vágvölgyi elsőrendü mozdonyvasut engedélyezése iránt előterjesztett törvényjavaslat tárgyában - 1869-1454. A képviselőház által - az ideiglenes bünvádi eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött tizenöttagu bizottság jelentése
1454. SZÁM. 30 7 hatlan okokkal nem igazolta: a mennyiben helyben tartózkodnék elővezetendő, ha pedig nem tartózkodnék a törvényszék szóhhelyén, elővezettetésónek elrendelése után a vógtárgyalás elhalasztandó. 99. §. * Ha valamelyik megidézett tanú vagy szakértő nem jelent volna meg, s elmaradását fontos okokkal nem igazolta: az elnök belátása szerint 10 fttól 100 ftig terjedhető birsággal büntetendő, vagy elővezettetóse rendelendő el. 100. §. Íz elöintézkedósek megtétele után, az elnök felszólítja a kir. ügyészség tagját, hogy a vádat terjeszsze elő. Erre a kir. ügyészség tagja állva és élőszóval előterjeszti a vádat, röviden megérinti a vizsgálat alatt felmerült bizonyítékokat, melyek által a vádlott a bűntett elkövetésének gyanújával terheltetik, s indítványt tesz a vógtárgyalás megindítására vagy a mennyiben valamely tanú vagy szakértő meg nem jelenés* miatt a tárgyalás folytatását eredménytelennek tartaná, elnapolását indítványozza. A védő ós vádlott is tehetnek elnapolási indítványt. Az elnapolási indítvány felett a bíróság határoz. 101. & A vógtárgyalás megindítása esetében az elnök a teremből való kilépésre hívja fel a tanukat ós szakértőket, a kik kivonulván, külön helyre vezetendők, hogy a közönséggel ne érintkezhessenek. A tanuknak és szakértőknek nem szabad a bizonyítás kérdésére vonatkozólag sem egymással,' sem másokkal beszólni. A tanuk ós a szakértők eltávozása után az elnök közli a vádlottal, s ha többen volnának, valarnenynyivel a vád tárgyát, s felhivja őket: hogy a hozzájok intézendő kérdésekre a valósághoz hiven feleljenek. Erre, ha több vádlott volna, megnevezi az elnök azt. a ki a teremben maradjon, a többinek pedig kivezettetésót rendeli el. . A kivezetett vádlottak, a közönségtől teljesen elkülönítve őrizendők, s nem szabad sem egymásközt, sem bárki mással beszólniök, vagy órintkezniök. 102. §. Az elnök kihallgatja a vádlottat, s ha többen volnának, az általa megállapítandó sorrendben valamennyit, mindazon körülményekre nézve, melyek a büntetendő cselekvónyre, annak minőségére, s a bűnösségre, valamint a sújtó ós enyhítő körülményekre, vonatkoznak, egyátalában mindazon körülményekre, melyek a bűnösség vagy bűntelenség megállapítására s első esetben a büntetés mértékére befolyással lehetűek. Ha a vádlott tagadná az ellene vádul felhozott büntetendő cselekmény elkövetését, azonban tagadása ellentótben állana a vizsgálat eredményével: erre figyelmeztetendő az elnök által, s kíemelendők azon pontok, melyek vallomásával ellentótben állanak. 103. §. Ezután a tanuk, illetőleg a szakértők hallgattatnak ki. Az elnök mindazon körülményekre nézve, melyeknek világosságra hozatala szükséges,- annyi kórdóst intéz, hogy az ezekre adandó feleletekből, az ügy állása, s az ítéletre befolyással bíró minden körülmény, a mennyire lehetséges, felderittessók. • 104. §. A tanuk és szakértők dijai mindjárt kihallgatásuk után, ós pedig a vizsgálat folyamában, a vizsgálóbíró által, a végtárgyalás alkalmával az elnök által állapittatnak meg, s azonnal kifizettetnek. A megállapított dijak összege tárgyában, ugy a királyi ügyésznek, valamint az érdekelt tanúnak vagy szakértőnek is joga van a törvényszékhez felfüggesztő hatálylyal folyamodni. A törvényszéknek e részbeni határozata végérvényes. 39*
