Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak

1441. SZÁM. 21 6. Az általános udvari kamara intézménye Kollonics esztergomi érsekhez 1703. óv június 15-ről, melyben az úgynevezett Conventio Gollonicsiána foglaltatik, mely következő tartalmú : 1. A meghalálozott javadalmasnak minden ingó javai, jelesül : a majorságiak is, halála után két kanonok s egy kamarai tiszt által azonnal lepecsételtessenek. 2. Ugyan két kanonok s egy kamarai küldött irják össze és becsüljék meg a hátrahagyott javakat, a családra vissza háramló ősieken, s a fundationalisokon, ugy szinte azon ingatlanokon kivül, melyek iránti szabad rendelkezésre a meghalt javadalmas királyi engedélyt nem nyert, mely utóbbiakat — mind a kir. fiscura háramlókat, csak a magyar kamarai kiküldött irandja össze, az inventáriumok a püspöknek, az érseknek s a kamarának küldendők be. 3. A végrendelet végrehajtása, vagy ennek nem létében a hagyaték szótosztása a püspök, érsek s a kir. fiscus küldötteit illeti, — s mindenek előtt a temetési költségek, a cselédség bére, a törvényes adósságok fizettetvén ki, a könyvek a káptalannak vagy illető egyházi javadalomnak, a papi ruhák ós ékességek az illető templomnak, a házi e-zközök a javadalmas utódjának adassanak. 4. A hagyaték többi része háromfelé osztassék, — egyrósze az egyházé, a seminárium, templomok, plébániák javára, a második a királyi fiskusó a várak fenntartására, a harmadikról a javadalmas szabadon rendelkezhetik, s az, ha a javadalmas nem rendelkezett, rokonaié lesz; -- ilyenek nem létében pedig felében a királyi fiscust, felében az egyházat illeti. 5. A javadalomhoz tartozó javak az üresedós ideje alatt egy egyházi ós egy kamarai küldött által kezeltessenek. 6. Az üresedés idejére eső jövedelmek a ki*-, fiscus ós az egyház között egyenlően osztassanak meg. 7. Azok, kik a hagyatékból vagy annak időközi jövedelmeiből valamit elsikkasztanának, súlyosan büntettessenek meg. 7. Kivonata azon utasításnak, mely a 1723. évi 97. t. ez. folytán felállított királyi helytartótanácsnak III. Károly király által 1724. év január 20-ik napján adatott. A melynek 7-ik pontjában az foglaltatik, hogy az 1723 : 70. t. czikk folytán a királyi helytartótanács ő Felségének három tanácsost és egy titkárt terjeszszen fel, kik az ájtatos alapitványoknaknak, s a templomok, egyházak, s ezek jogainak fenntartására ügyeljenek, — kimondatván, hogy a királyi helytartótanács a vallás ügyöt, mint ő Felségének fenutartottat — nem tárgyalandja : de az e részben kiadott s kiadandó kir. rendeleteket végrehajtandja, azoknak megsértését nem türendi, hanem megelőzni fogja, s mindenekről ő Felségének jelentést teend. 8. Az általános udvari kamara felterjesztése III. Károly királyhoz 1732. év szept. 23-áról, melyben előadja,- hogy néhai III. Ferdinánd király által a magyarországi szegény plébániák felsególésére alapított évi 6,000 forint rendesen nem fizettetvén, az e czim alatti hátralók 42,678 frt 40 dénárra növekedett. Ezen felterjesztésre III. Károly királynak 1733. év február hó 4-ről oly tartalmú resolutiója keletkezett, hogy a III. Ferdinád által alapított 6,000 forint 1733. óv január 1-ső napjától rendesen fizettessék, az e végre legközelebb felállított pozsonyi pénztárba, — e felett a felszaporodott restantiák pótlására ugyanazon pénztárba óvenkint 4,000 frt fizettessék, s ez összeg a felterjesztésben említett apáczák, szerzetes rendek, zenészek, pozsonyi várkáplán és templom, ós a marmarosi piaristák évi illetményeinek kielégítése után szintén az elszegényedett plébániák javára fordittassók; — végre pedig I, Leopold király fogadalma folytán a fenntebbi 10,000 forinton felül 1733. óv január 1-ső napjától kezdve még más 6,000 forint is tvenkint a feljebb emiitett pozsonyi pénztárba, jelesül plébániák felállítására szolgáltassák ki. 9. III. Károly király udvari rendelete a királyi helytartótanácshoz 1733. óv márczius 7-ről,