Képviselőházi irományok, 1869. XVI. kötet • 1441-1460. sz.

Irományszámok - 1869-1441. Jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium felügyelete és kezelése alatt lévő különféle alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött 12 tagu bizottságnak

216 1441. SZÁM. hogy azonban az esztergomi érsekségnek 1776. évben történt dismembrati )ja alkalmából kibocsátott kir. rendeletek foglalmazványai, egy bekötött könyvbe összefoglalva kezeimnél létezik, ós azok terjedelménél fogva felette kívánatosnak tartanám, ha Nagyságod azt alkálin kg személyesen szemügyre vévén, a netalán szükséges rendeleteket kijelölni szíveskednék. A 6. és 8. pont alatt emiitett okmáuyok beszerzése iránt, t. i. a kassai közalapítványi főtiszt jelentése a vallásalapi jószágok iránt, s a mostan uralkodó király azon intézkedése, melylyel az időközi jövedelmek, a vallásalapnak engedtetnek át, — a tárgyalások folyamatban vannak. Egyúttal van szerencsém Nagyságodnak a már kezeinél levő Kollonich-íóle egyezmény kiegészítéséül Mária Teréziának 1775. évi mártius 3-án 920.' sz. a. kelt kir. leirata, az oldalrokouok örökösödési jogai iránt — továbbá a várerőditósi (förtificationalis) alapra vonatkozó következő okmányokat átküldeni: 1) A m. kir. udv. cancelláriának legf. elhatározással ellátott 1769. évi január 20-án 64. számú előterjesztését, melyben a járulók eredete és akkori mennyisége is előtüntettetik. 2) Mária Terézia királynőnek a fenebbi elhatározás alapján az egyházmegyei hatóságokhoz menesztett, 1769. évi február 4-ón 59. sz. a. kelt kir. leirata. 3) A várerőditósi alap ós a lelkészek pénztárába fizetendő 10% járulók érdemében 1769. évi augustus 23-án, september 2-án és október 14-én kibocsátott 3 rendbeli kir. leiratokat. 4) Ferencz császárnak ezen járulókok iránt 1813. február 18-án 4817. sz. a. a m. kir. udv kamarához menesztett kir. leirata, mely a múlt évi 17,220. sz. a. közlött 1713. évi január 19-ón «dT. üneeif szá,iuu legfelsőbb elhatározással azonos. 5) Ugyanannak 1816. január 22-ón 3043. sz. a. kelt kir. leirata, melylyel a fortificationa [is járulók további szedését szabályozza. Habár ezen kir. rendeletek a kérdéses járulókok termószete iránt tökéletes világosságot nyújtani látszanak, ós ezen járulók mennyisége a Nagyságoddal már közlött, ós az 1848. ós 1849. évi időszakról szóló •/. alatti kimutatásokból is kétségtelenül kitűnik, mágis Nagyságod óhajtásának megfelelve, ujabb tárgyalás indíttatott meg az iránt, hogy azon legfelsőbb elhatározás, mely alapján ezen járulók szám szerinti összege meghatároztatott, kikutattassák. Lehetséges különben, hogy más kir. leirat e tárgyban nem keletkezett, miután a rallománykönyv (Fassionsbuch), mely alapján ezen járulók kiszámítandó volt, az utóbb idézett kir. leirattal helybenhagyólag tudomásul vétetett. Végre van szerencsém Nagyságodat a? idézett jegyzékre vezetett kórdósekre vonatkozólag tisztelettel értesíteni, hogy az esztergomi érsekség szóttagolása (dismembrálása) a 2 •/. alatti okmány szerint 1776-ban törtónt a 2), 3) ós 5-ik pont alatc tett kórdósek a kebelbéli számvevőségnek 3 '/. alatti jelentésével felvilágosittatnak, a 4) alattira pedig a válasz a cs. kir. fökormányzóságiiak az okmányjegyzék 24-ik száma alatt emiitett ós már közlött 1858. évi február 3-án 502. szám alatti rend e letó ben foglaltatik, mely szerint a járulókok fizetése megszüntettetett. Budán, 1872. évi február 29-én. Dr. Pauler Tivadar.