Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1435. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése Buda és Pest fő és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában
1435. SZÁM. 349 A küldöttség megválasztván elnökét, a szerint, a mint a törvényhatóság jövő szervezete igéuyli, tervet dolgoz ki: a) a fővárosnak közigazgatási kerületekre asztásáröl; b) emezekkel kapcsolatban választó-kerületek alakításáról; c) a tisztikara, szak, segéd kezelő- és szolgaszemélyzet létszámáról ós a fizetések mennyiségéről . / •>' d) az ezen törvényjavaslat 9. §-a értelméében alakítandó árvaszék szervezéséről. A küldöttség munkálata fölött egy ujabb közös közgyűlés határoz, s megállapodásait megerősítés végett a belügyministernek terjeszti fel. 84. §. A helybenhagyott határozatok alapján a belügyminister által összehívandó, ujabb közgyűlés megválasztja az igazoló és bíráló választmány tagjait s az összeirási, illetőleg szavazatszedő választmányokat; megállapítja a bizottsági tagok megválasztásának határidejét, és kitűzi azon közgyűlés határnapját, melyben a fővárosi törvényhatóság a főpolgármesteri kijelölést eszközli. 85. §. A 83. és 84. §§-ban érintett közgyűléseken a ministeriumnak egy, e czólra kiküldött megbi' zottja elnököl. Ezen ministeri megbízott kinevezi a biráló, és igazolási bizottság azon tagjait, kik az 1870: XLII. t. ez. rendelete szerint választás alá nem esnek, ós egyúttal teljesíti a főpolgármester kinevezéséig s ezen törvény 28. ós 46. §-ai által a főpolgármesterre bizott teendőket. Ugyan ő elnöke azon közgyűlésnek, mely a főpolgármesteri hármas kijelölést teszi és azt a belügyministernek fölterjeszti. A ministeri megbízottnak megbízása a főpolgármester kineveztetósóvel azonnal megszűnik. 86. §. A főpolgármesternek kineveztetóse után összeülendő közgyűlés megteszi mindazon intézkedéseket melyek a jelen törvény életbeléptetése még megkíván. 87. §. Az ó-budai királyi kisebb haszonvételeket, melyek a magyar királyi kincstárt Ó-Buda mezővárosában földesúri jogon illetik, a főváros magának tulajdonul megszerzendi és vagy megtéríti ezen haszonvételek és javadalmaknak mosiani jövedelmük szerint megállapítandó tőke értékét a magyar királyi kincstárnak, vagy pedig a mostani jövedelemnek fizetését a magyar királyi kincstárnak biztosítja. A királyi kisebb haszonvételek tőke értékének vagy jövedelmének megállapításánál azon többlet, melylyel az ó-budai házbér adóból jelenleg befolyó jövedelem az egyesítés folytán ott behozandó magasabb osztályú házbéradó által emelkedik, a fővárosnak javára beszámítandó lesz azon összeg erejéig, melyet a kir. kisebb haszonvételek a folyó évben jövedelmeznek. v A közlegelő arányosítása' iránt a magyar királyi kincstár ós Ó-Buda mezőváros közt folyamatban levő tárgyalások azonnal befejezendők, ós ugy Ó-Budának, mint az államkincstárnak á közlegelőből jutandó r ósz barátságos egyessóg utján határozandó meg. Azon esetre, ha a barátságos egyezkedés sikerre nem vezetne, a közlegelő aránylagos felosztását ezen törvény kihirdetése napjától számított 14 nap alatt összeülendő választott bíróság végérvényesen fogja eldönteni. A választott bíróság 4 tagból álland, kiknek lettejót a pénzügyminister, kettejót pedig Ó-Buda mezőváros közönségé fogja kijelölni; a választott birák elnököt választanak, mi ha sikerre nem vezetne, az elnököt a magyar királyi Ouria legfőbb itólő osztálya fogja kijelölni.
