Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1409. Törvényjavaslat a cs. kir. szab. államvaspálya-társulat kamatbiztositékának felemelése s az általa épitendő nagy-kikinda-pancsovai vasut tárgyában

1409. SZÁM. 211 20. §. Ha ismételt intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek­megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fenntartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszűntnek nyilvánitani. 21- * Az engedély minden okmányszerü beadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. Különleges feltételek. 22. §. Az engedélyezett vasút a nagyi ikindai pályaudvar déli végétől a pancsovai állomást áthaladva, Belgrád mellett a Duna főmedrén átépítendő hidbalparti hídfőjéig vagy ha a Duna áthidalása helyett egy vasúti rév lótesHtetnék, ezen rév számára a Duna medrébe lebocsátandó sinutak végéig terjed. Az utóbbi esetben mindazon munkálatok, melyek megkívántatnak arra, hogy a vonatok a Duna balpartjáu a rév közelében szótbontatván, s illetőleg összeállittatván a száraz földről a révhajóra és innen visszahurczoltassanak, ugy mint a rendezési révállomások, a vizbevezető vágányzatok, az építési alap ter­hére állitandók elő. Ellenben az engedélyeseket nem terhelik: a) a határszéli állomás felvételi épületében az utasok podgyászának vámkezelése iránt helyiség kivételével, az ezen állomáson a vám-, posta- és rendőrségi szolgálat elhelyezésére ós berendezésére, ós b) a Dunán átépítendő híd- vagy va sutrév létesitésóre megkívánt költségek. A Belgrádnál esetleg létesítendő dunai vasutrév előállítása, valamint ennek szerkezete iránt a m. k. kormány és az engedélyes társulat közt annak idejében külön egyezmény lesz kötendő. Azon esetre, ha elhatároztatnék, hogy a pest-zimonyi vasút valamely pontján a Dunán vasuthid építtetik és a cs. k. szab. államvasuttársulat a nagy-kikindai vonalról Zimonyba vezető szárnyvonal épí­tésére engedélyt nem nyerne, a fenntidózet vasúti rév helyett a kilátásba helyezett állóhid fog kiépíttetni. 23. §. Az itt engedélyezett vasút a következő határozatok szerint építendő és szerelendő fel: a) Alépítmény. A pálya felszínének ezer (1000) méter hosszúságra két (2) méternél többet emelkednie nem szabad. Csak a Dunának árterületén át és a Duna partjához vezető vonalrészeken engedélyezhet a kor­mány ezer (1000) méter hosszúságra öt (5) méterig terjedő emelkedéseket. A Dunán át esetleg építendő vasutrévtől felvezető sinut emelkedése a kormány által fog a felterjesztendő tervek alapján meghatároz­tatni. A legélesebb kanyarulatoknak a nyilt pályán legalább négyszáz (400) méternyi fólátmórővel kell birniok. A pályakorona szélessége a talpfák felső színvonalában mérve négy méternél kisebb nem lehet. A pályatest ós a kavicságy keresztszelvényeire nézve a kormány és jrí engedélyesek közt meg­állapított és a közlekedési ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, melyek czélszerü módosítását az engedélyes javaslatára a kormány megengedheti. Az építési alap terhére a pálya hosszában mértföldenkónt legalább 500 köbméternyi tartalék­kavicsmennyisóg helyezendő el. A műópitmények két vágányra számított alapzattal kő-, tégla- ós vasanyagból egy vágány u szerkezettel építendők, kivéve a pancsovai állomástól a Dunáig terjedő vonalrészen épülő hidakat, melyeit egyelőre csak egy vágányra és egészen fából építhetők ugjan, de az engedély tartama alatt az állam 27* *

Next

/
Oldalképek
Tartalom