Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1400. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése az 1847/8-ik évi IV. t. cz. 3., 4., 5. §-ainak módositásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

172 1400. SZÁM. mennyiben azok intézményei az adott viszonyokra okszerűen alkalmazhatók; különben azoknak vak utánzása csak torzképe leend a magok helyén — lehet — ezélszerü intézményeknek. A mi alkotmányosságunk százados alapokon nyugszik, éhez képest nagyrésze a felhívott példáknak ifjú kísérlet. Saját magunk alkotmányát amaz alapból tovább fejleszteni; viszont idegenszerű kísérletek erólyeitől óvni vagyunk utalva, ugy a közel múlt szomorú tapasztalatok, mint intézményeink megszokása ós szeretete által. És a felhivoty példák annál kevésbé lehetnek reánk nézve kecsegtetők, mert a parlamentek tartamának meghosszabbítása, azon államokban is a parlamentarizmusnak, vagy a reaktio, vagy az önkényre törekvő egyeduradalom által előidézett, visszahanyatlási korszakában törtóut. (tévesztettnek tartjuk továbbá azon felfogást is, hogy a belreformok következetes keresztülvitele igényelné az országgyűlés tartamának meghosszabitását. A parlament, a gyakorlati élet útmutatása szerint, természettel bír tagjaira nézve az állandóság azon kellékeivel, mely a következetes munkálkodást lehetővé teszi. — Mert igen ritka ^s kivételes eset az, hogy a parlament minden tagjaiban megujitatnék a közbejövő választások által. — És ha ez eset előfordul, — jelezi ez azon elégületlenséget, melylyel a nemzet a parlament működésének irányát elkárhoztatja s hogy épen azon következetességnek, melyet önmagára nézve károsnak vél, fonalát akarja ketté metszeni. — S épen abban áll az alkotmányosság ós parlamentarizmus lényege, hogy e jog túlzott akadályokkal és haladékokkal ne gátoltassók. Valóban, alig lehet felfogni, hogy midőn e törvényjavaslat előterjesztői parlamentarizmusunk hiányait felkutatni törekedtek; miként tűnhetett fel az indokolásukban érintett körülmény előttük azon nagy ellentét mellett, mely a parlament egyik felének, a főrendiháznak, épen a parlamentarizmus elveivel homlokegyenest ellenkező alapokon léteié által magaslik ki. - Miként nem terjedt ki figyelmök arra, hogy mig a vizsgálat alá vett törvény szerint, az államhatalom egyik tényezőjének a népképviselet megújítása iránti jogai — hitünk szerint is helyesen — minden órán érvényesíthetők: az államhatalom másik felének, a nemzetnek, ez irányban csak időhöz kötött korlátoltabb jogainak még összebbszoritása nem nyújthat megnyugvásra okot, s a kölcsönös viszonosság előzékenységét sérti meg. De végre tekintve a legközeleb jövőt, tudva van, hogy azon idő alatt, melyre a parlament tartamát meghosszabbítani szándékoznak, egy fontos állami esemény lesz bekövetkezendő, — újra alkotása a velünk szoros viszonyban élő országokkali szerződésnek. — Maga ezen tény megkívánja, hogy azt közvetlen megelőzőleg, a választások utján megkérdeztessék a nemzet e fontos esemény iránti kívánalmai felől. — Mert ezen, államóletünkre döntő befolyással biró eseménynek, a közórzülettel ellenkező irányú megoldása örök bajoknak forrását nyithatja meg: vétkeznék a nemzet ellen, ki a nemzetnek azon ügyek felől jogos és alkotmányos utón nyilatkozását igazolni, vagy kikerülni törekednék^ Figyelemmel kell tartani azt is, hogy már 3 óv alatt is, a censusnál ós életkoruknál fogva számosan jogositatnak arra, hogy a közdolgokban befolyásukat választói joguk gyakorlásával érvényesítsék. Hogy a közvéleménynek való többségét ki tudni lehessen, azokat számításon kivül hagyni nem lehet. — Ha ez elvet nem lehet is a végletekig alkalmazni; de minden bizonynyal áll az, hogy 3 óv alatt ezen újonnan jogosultak száma még inkább növekedik, s ennélfogva, a választási évek ritkításával növekedik ezekre nézve a jogcsonkitás aránya, miután a törvény által biztosított választói jogukat, ajálasztás hosszú időközei alatt tényleg nem gyakorolhatják. Mind az itt felsorolt okok elég világosan tüntetvén ki, az országgyűlés 3 évi tartamának 5 évre leendő kiterjesztésének szükségtelen, sőt káros voltát, az ez irányban, ugy a ministeriúm, mint a központi bizottság által módosítva beterjesztett törvényjavaslatoknak elvetését, mély tisztelettel ajánlom; Pest, mártius 12. 1872. Hajdú Ign&oz, s. k. a IX-dik osztály előadója.