Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

152 1388. SZÁM. eljárás ? Ezen határozat nagy hordereje tekintetéből pedig szüksójes : hogy az esetben, ha abban, vagy a vizsgálat fclatt álló, vagy a kir. ügyész sérelmet látnának : jogukban álljon a felsőbb bírósághoz fellebbezni. E követelményeknek elégtétetett a 81. §-ban mindazonáltal azon korlátozással : hogy a kir. tábla helybenhagyó határozata ellen, további fellebbezés nem engedtetik meg. E megszorítást a czélszerüsóg javasolja : mert a mint egy részről szükséges, hogy a vádlott az első biróságnak kedvezőtlen határozata ellen fellebbezhessen, a felsőbb bíróhoz : ugy más részről, tekintve azt, hogy a vógtárgyalás elegendő alkalmat nyújt neki védelmét előadni, bizonyítékait felhozni és érvényesíteni ; továbbá hogy a törvényszék a lónyi és a jogi mozzanatok teljes ismerete ós bírálata után, mondj i ki az ítéletet, mely ellen az ügyész ugy, mint a vádlott a felsőbb, s ennek Ítélete ellen a li^'elsőbb törvényszékhez fellebbezhet: ezen alapos indoknál fogva nem látszott szükségesnek, hogy a vád alá helyezés tekintetében hozott első fokú bírósági határozatnak a kir. tábla általi megerősíttetése után is további fellebbezés engedtessék. Aggodalmat költhetne talán ezen korlátozás a vád szempontjából; különösen tekintettel a 76. §. első pontjára. Hogy valamely cselekmény képez-e bűntettet vagy vétséget ? ez sok esetben igen nehéz és vitás kérdés. Ily kérdésekre nézve, még ott is, hol rendszeres büntető törvénykönyv már hosszú időn át vau hatályban, s ennek alapján egy megállapodott törvénykezési gyakorlat fejlődött ki, gyakran a legellentétesebb vélemények állanak szemközt egymással, a leghivatottabb egyének és a bíróságok sokszor nem értenek egyet valamely büntető cselekmény criteriuma, vagyis azon föltótelek iránt, melyek valamely bűntettet vagy a vétséget a törvény szerint megállapítanak, s melyeknek hiánya tehát azon bűntettet vagy vétséget a törvény értelmében kizárja. Számos esetek idézhetők: melyekben a legmiveltebb államok legfőbb bíróságai, ez irányban az előbbi határozatoktól elvileg eltértek, s egy uj praxist állapítottak meg, mely ismét nem hagyatott vitátlanul. Ebből okszerüleg lehetne következtetni: hogy az esetben, ha azon indokból hozatott megszüntetési határozat: mert a törvényszék cs a kir. tábla a fennforgó cselekményben vagy mulasztásban nem találták azon criteriumokat. melyeknek létezése ízüksóges. hogy valamely cselekvény bűntetté vagy vétséggé minősíttessék : a kir. ügyésznek joga legyen két egyező határozat elleu is a legfőbb itólőszókhez fellebbezni, annál is inkább, minthogy a megszüntetési határozatnál nem áll a dolog ugy, mint az ellenkező esetben ; mert az e körül becsúszott tévedés nem :rvosolható a végtárgyalás után hozandó Ítélet által, ez esetben az ügy végleg befejeztetik, s nem lehetetlen, kogy a cselekmény, — melyet bűntettnek nyilvánított voli a a legfőbb ítélőszék, a kir. tábla téves törvény magyarázata következtében büntetlenül marad. Mindazonáltal, hogy ezen eset képzelhető, s a törvényjavaslat szövegének megállapításakor szemügyre vétetett : még sem tartatott szükségesnek kivételt állapítani meg a kir. ügyészre nézve, s ennek fellebbezési jogát tágítani. Az említett esetek — habár gyakrabban fordulnak is elő, mégis rendkívüliek, s csakis néhány büntetendő cselekményre szorítkoznak : sőt a legtöbb esetben a contraversia a törvény szövegében találja indokát. E rendkívüli esetek miatt nem látszott szükségesnek különbséget állapítani meg, a kir. ügyész ós a vádlott fellebbezési joga között, a mi igazságtalanság volna; sem nem látszott szükségesnek mindkét félnek feliebbe. esi jogot adni a két törvényszék egyező határozata ellen : a mi a legtöbb esetben a büntető eljárás befejezésének czól nélküli elhúzására, s a büntetés hatályának indokolatlan csökkentésére vezetne. A 78. §. szintén ujitást képez büntető rendszerünkben : s fólreismerhetlenül azon igazságos és humánus törekvésben találja indokát : hogy ártatlanságának igazolása után, — a megállapított formák miatt senki sem tartassék bűnvádi eljárás alatt. A kilenczedik fejezet a közvetlen megidéztetóst tárgya zz a, s mint eltérés a rendes formáktól, s mint kivételes eljárás, a 84. §-ban a legszorosabban körülirt esetekre szoríttatott,