Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

1388. SZÁM. 145 tűzött czélt el nem érhetem, a bajt meg nem szüntethetem, hanem ezt gyökeresen egyedül a törvényhozás orvosolhatja." Illustrálja a fenntebb mondottakat a pesti törvényszék elnökének, február 23-kán 577. sz. a. szintén az igazságügyministerhez intézett felterjesztésében foglalt ezen kitételek : „Bizonyára nem szükséges Nagyméltóságod előtt ecsetelnem az ellentétek ezen szembeszökő öszszeütközóseit, s azon hátrányokat ós ve­szélyeket, melyek a büntető törvénykezési eljárási szabályok hiányából sa büntető törvénykönyv nélkülözése mellett még az alaki jog szabály­talansága által előidézett bizontalanyságából, majd a törvények oltalmát kereső állampolgárok, és maga az állam érdekére, — majd a személyes szabadságnak sérth étlen jogaira nézve, majd a túlbuzgó, majd a tulóvatos és félénk biró habozó eljárásá­ból, a büntető jogszolgáltatás hitelének rovására súlyosan ne­hezednek." „Továbbá lehetetlennek tartom azt, hogy a magas törvényhozás berekeszthesse működését, a nél­kül, hogy szemben a hazai büntető jogszolgáltatás csaknem törvényhatóságonként különböző gyakorlatával, szemben a már életbe léptetett üdvös törvények intenHójával, szemben a kir. ügyészi és vizsgáló bírói intéz­mény életbeléptetése folytán igényelt átalakításokkal, szemben a nyilvánosság és szóbeliség, — s a jog­szolgáltatásnak ezek által elérhető gyorsasága jogosult igényeivel, szemben a személyes szabadság ós a bírói felelősség, által szükségképen követelt garantiák hiányával, — egy az egész országra nézve egyöntetű, s a jelen kor igényeinek, az alkotmányos jogoknak és a jogszolgáltatás azonosságának megfelelő büntető eljárási törvénynyel biztosítaná a már kijelölt reform-iránt ós a már eddig kivívott positiv előnyöket." „Ha Nagymóltóságod ugy találná, miként jelen felterjesz­tésem tárgya, birói hivatásom körén kivül esik: szolgáljon ment­ségemül azon körülmény, hogy hazai jogéletünk viszonyai között' egy lelkiismeretes, buzgó ós felelősségének mórtékét teljesen felismerő biró, nehéz és küzdelmes működéséhez erőt ós kitar­tást, jogéletünk jobb jövőjében, s a törvényhozás már eddig is jelzett reform-törekvéseiben vetett bizalomból s remény­ből merít." „Ezen remény s azon kitüntető bizalom, melyet Nagymóltóságod irányomban tanúsítani anynyiszor kegyeskedett, volt indító oka e felterjesztésemnek, melyet midőn Nagymól lóságodnak ujabban is kegyes figyelmébe ajánlani bátorkodom, mély tisztelettel vagyok." Hasonló értelemben ír a pest-vidéki törvényszék elnöke 321. sz. a. felterjesztésében, s ily felszólalások ós sürgetések naponként intéztetnek az igazságügyministerhez, sőt a benyújtott törvény­javaslat megbirálása végett az igazságügyminister által egybehívott bizottság tagjai kivétel nélkül — ezek a legfőbb Ítélőszék elnöke, s a kir. tábla elnöke is, a bűnvádi eljárás szabályozá­sát oly sürgős és halaszthatlan feladatnak jelölték ki, melynek elhalasztása a legnagyobb veszélyt idézné elő. E veszélyek közé számítandó az is, hogy több bíróság, a h • 1 y z e t tarthatatlansága miatt, kényszerítve látta magát való­ságos szabályrendelet kiadására, mely kónytelensóg, a mint egy­részről állapotunkat jelzi, ugy más részről: felhívást képez a törvényhozáshoz: hogy ily viszonyokat mielőbb szüntessen meg. A kormány égető szükségnek felelt meg, midőn e törvényjavaslatot a törvényhozás elé terjesz­tette ; s reméli, hogy a törvényhozás bölcsessége, felismervén a tárgy fontosságát, találand még időt az KÉPVH. IROMÁNY 1869/72. IV. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom