Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

140 1388. SZÁM. uralkodik törvénykezésünkben, s ezen soha meg nem határozott, sehol egybe nem gyűjtött, vidékek és törvényhatósági területek szerint változtatott, hosszú időn át a hatályból kihelyezve volt, s ez alatt mind a birák, mind az ügyvédek, mind pedig a nép emlékében mind inkább elmosódott, biztosan és tüzetesen nem körvonalozható gyakorlat, tartalmazza azon szabályok összegét, melyektől az álladalom egyik legfőbb czéljának, a közrendnek és a biztonságnak fönntartása, valamint a társadalom és az egyén legfőbb érdekeinek biztosítása, elválasztathatlanul föltételezve vannak. Ha figyelembe veszszük, hogy ezen hosszú idő alatt e téren mi ós mennyi törtónt más országokban, hogy a töboi polgárosult nemzetek mint törekedtek és törekednek szakadatlanul az alkotmányba foglalt alaptótelek, organicus törvények, novellák, egyes törvényhozási intézkedések által megállapítani, kiegészíteni, vagy javítani azon szabályokat, melyek által a közérdek az egyéni biztonsággal inkább hozatik öszhangzásba, mint az addig fennálló s rövid idő előtt még joggal helyesnek tartott intézkedések által; ha figyelembe veszszük, mily nagy súlyt fektet az egész polgárosult világ a bűnvádi eljárás körüli hatósági cselekvések meghatározására, az itt közreműködő közegek körének, azok egymáshozi viszonyának, egyes intézkedések föltóteleinek, s az ezek elleni orvoslásnak tüzetes meghatározására; hogy mily szakadatlan folytonosságban eredményez a buvárlat uj törvényt, s vezet az uj törvény ujabb buvárlatra; ha mindez figyelembe vétetik, ha a szellemi élet e téren szüntelenül működő tevékenységének ' hordereje, a kérdések fontossága, közjogi ugy, mint az egyéni jog létföltételét és központját átfoglaló jelentősége kellőleg átérteinek, akkor valóban csodálkozni lehet, mint maradhatott Magyarország alkotmánya mellett, oly viszonyok között, melyek megváltoztatását már 1790/1-ben szükségesnek látta, melyek megváltoztatását 1827-ben az országgyűlés sürgette, s melyek daczára az 1843-ki operatumnak, mai napig is ugyanazok, a milyenek voltak 1790/1 előtt. Habár ezen tekintetek már magukban is eléggé indokolják, a bűnvádi eljárás szabályozásának sürgős voltát, sőt elhalaszthatlanságát: a kormány mégis figyelemmel arra, hogy a jelen országgyűlés nagyon közel áll befejezéséhez, s hogy a még hátralevő alig néhány nap alatt több ós szintén fontos törvényjavaslat várja elintézését, nem terjesztette volna jelenleg elé e törvényjavaslatot; haerre nem kényszeríttetett volna azon speciális viszonyok által, melyik az elsőfokú bíróságok szervezete teljes átalakításának, a kir. ügyészségi intézmény 1ótrehozatálának, s az ezekre vonatkozó törvónyeknek következtében már eddig is csoportosan felmerültek. A kormány ismerve e viszonyokat, látva a bűnvádi eljárás körül létező zavart, sőt tapasztalva, hogy a büntető törvénykezés naponkint inkább ki van téve a fennakadás veszélyének felelőssége érzetében, mellőzve minden alárendeltebb tekintetet, legfontosabb kötelességei egyikének felel meg, midőn a törvényhozás tevékenységét, ezen ügynek rögtöni, habár ideiglenes szabályozása végett, még ezen országgyűlés alatt felhívja. Szabadjon az orvoslás sürgős voltának igazolására néhány tényt fölemlíteni. 1-ször. Az 1871. XXX. t. ez. hatálybalépte előtt a törvénykezés az első fokú bíróságokat illetőleg, néhány szakbiróság kivételével, alanyilag nem volt elválasztva a közigazgatástól. A bűflvádi eljárásra vonatkozólag tehát az előnyomozást részint azon közegek teljesítették, a melyek közigazgatási ós egyszersmind birói hatósággal is bírtak, részint azon közigazgatási alsóbb közegek, a melyek a bírói minőséggel is felruházott felsőbb tisztviselőnek közvetlenül alárendelve voltak, s az előnyomozás tekintetében íelebvalójuk közvetlen rendeletét ós utasítást tartoztak követni. Az 1869. IV. t. ez. elválasztván a közigazgatást a törvénykezéstől, s a kizárólag bírósági hatósággal biró törvényszékek ós járásbíróságok, az 1871. XXXI. ós XXII. t. ez. értelmében felállíttatván: a közigazgatási hatóságoknak ós közegeknek befolyása, a büntető ügyek körüli előnyomó. :ást illetőleg nem csak nem szüntetett meg, sőt azoknak ebbeli tevékenysége az 1871. YIII. t. ez. 67-ik §-a a XXXIII-ik t. ez. 21. §-a által nyilván fenntartatván, netaláni mulasztás vagy ellenszegülés esetére, vagyonilag fele-