Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1384. Észrevételek az állami számvevőszéknek az 1870-ik évi államháztartásról szóló jelentéséhez előterjesztett pót-jelentése

106 1384. SZÁM. Ép ugy külön lettek már eddig kimutatva mindazon bevételek és kiadások, a melyek vagy egyszer mindenkorra, vagy ha többször is előfordulnak, természetük és rendeltetésüknél fogva az állam rendes költségének vagy jövedelmének nem tekinthetők; esakhogy itt az ingatlan állainvagyonnál beruházásokra fordítandó kiadások, illetőleg az ingatlan államvagyon eladásából folyó bevételek nem lettek szorosan elkülönítve a többi rendkívüli kiadásoktól ós bevételektől. •Hogy a beruházásokra fordítandó kiadások a rendkívüli kiadások sorából kihasítva külön csoportba foglaltassanak, az ellen elvileg nehézség nem forog fenn. De hogy ezen kiadások ugyanazon mórtékben emelnék az ingatlan államvagyont, a melyben azok a pénztárra hatnak, az ellen már meg kell jegyezni, hogy az ingatlan államvagyon gyarapodásának helyes kimutatása czóljából feltétlenül szükséges, hogy jól megkülönböztessenek azon beruházások, a melyek az ingatlan államvagyont közvetlenül, tehát valami uj, eddig nem volt értéktárgy létesítése által növelik-, azon beruházásoktól, a melyek csak közvetve hatnak az államvagyon gyarapodására, a mennyiben t. i. csak annak jövedelmezőségét emelik. Csak az előbbiek tekinthetők tehát oly kiadásoknak, a melyek közvetlenül vagyoncserét képeznek; de ezekről sem lehet mindig mondani, hogy az ingatlan államvagyont ép azon összeg erejéig gyarapítják, a mely e czólra tényleg fordittatik, mert az ingatlan államvagyon értékét nem az annak szerzésére vagy gyarapítására tett kiadások nagysága, hanem a viszonyok és egyébb körülmények határozzák, miért is ugy magának az értéknek, mint az ebbeli gyarapodás vagy fogyatkozás meghatározásának egyedül i helyes es biztos alapját csak az e részben irányadó viszonyok és körülmények tekintetbevétele mellett eszközlendő becslés képezheti, s ennélfogva ennek kimutatása inkább a zárszámadásnak, mint sem a költségvetésnek tárgya. Lehet azonban a költségvetésben is ugy a gyümölcsöző, mint a csak szükséges és hasznos beruházásokra ós befektetésekre fordítandó kiadásokat akár a rendkívüli kiadásoknál e czólra nyitandó külön hasábba, aká

r külön csoportba foglalva kimutatni, de nem lehet azokat ugy ós oly kiadásoknak odaállítani, a melyek a kiadásodhoz hasonló összegben gyarapítván az ingatlan államvagyont, tisztán csak pénztári hiányt idéznek elő. — A mi továbbá az állami számvevőszék által az 1872. évi költségvetésnek a hitel- ós pénztárműveleti kiadásokat ós bevételeket magában foglaló részére tett észrevételeket, illetőleg azon módosítást illeti, hogy ezen „hitelműveleti kiadások ós bevételekre" átváltozandó czim alatt egyedül csak a kölcsönök felvételéből eredő, azaz az államadósságok szaporodását feltételező bevételek, és az államadósságok törlesztésére fordítandó kiadások vétessenek fel, a többi, a kölcsönök felhasználásából vagy kezeléséből eredő bevételek ós kiadások pedig részint a rendes, részint a rendkívüli bevételek ós kiadások közé soroztassanak, megjegyeztetik, hogy az állami számvevőszék által tervezett ezen módosítás nem felel meg azon czólnak, a melyet ugy a ministerium, mint a képviselőház pénzügyi bizottsága az 1871. évi budgettörvónyek a „hitel ós pónztárműveleti kiadások ós bevételek" szakaszával történt bővítésénél szem előtt tartott. Szem előtt volt pedig azon czól, hogy mindazon bevételek és kiadások, a melyek a kölcsönök ós egyéb államadósságoknak akár felvételéből, akár felhasználásából, törlesztéséből ós kezeléséből erednek, szóval a bármi néven nevezendő adósságok összes kezelése, nemkülönben a tisztán pénztári műveletet képező bevételek ós kiadások a budgettörvónynek egy külön rószében öszpontosicva legyenek kimutatva. Valamint a földtehermentesitési, ugy a szőlődózsmaváltsági alapnak is külön rendeltetése van, s ennélfogva az egyenes adók után bizonyos, törvényszabta százalékban beszedendő földtehermentesitési járulókok, ugyszinte a befolyó szőlődózsmaváltsági járadékok kizárólag a nevezett adósságalapok czóljaira, t. i. azoknak kamataira, törlesztésére ós kezelésére, ós a mennyiben netán még fölösleg mutatkoznék, az állami előlegek visszafiizetésére, illetőleg az ezek után járó kamatok megtóritósóre fordítandók. Ugyszinte a vasúti, sorsolási és gömöri vasut-záloglevól-kölcsönnek is külön, a törvény által meghatározott czóljuk levén, azok is kizárólag ezen czólokra fordítandók. Nemcsak czélszerü tehát, hanem szükséges is, ós valamint a nevezett alapok és kölcsönök ren-