Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1352. A magyar királyi minisztertanács észrevételei, melyeket a magy. kir. állami számvevőszék által az 1870-ik évi államháztartás, államvagyon és államadósságok kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatairól 1871-ik évi oktober 27-én 2903. sz. a. tett részletes jelentésére a m. k. ministerelnök az országgyülés elé terjeszt
1352. SZÁM. j2fíS -liBffet^P^l^íS^h ISS^ÍF^tó^g^ V;"-TCSQÍf-.'^idfídF- J^-éli^á:' : ^js£uc« 7- -a:9q^ • • - • 2 1 2,647 frt — tehát összesen -,,,., 954,038 frt — lett törvényhozásiig engedélyezve. iek ( Woi*fteí'fl •> «<«k i Az így utalványozott és a törvényhozásilag engedélyezett összegek összehasonlitásából kitűnik, miszerint az előirányzat irányában e czimen . . . 354,038 frt "p^n&id kevesebb lett utalványozva. m , im é\M •: . Ennek előrebocsátása után a diósgyőri vasműre 1870. évben előirányzott összegeknek az eredmónynyel való összehasonlításából a következő tűnik ki: ötorfííh'die 4 rendes üzem rovatán a hámori és az uj vasgyár részére . . . a, mi . 66,077 frt - : ;.,; többlet volt előirányozva, míg az eredményben . ruV^ s-f^oá • •• • • 464,011 frt — hiány mutatkozott, az eredmény tehát az előirányzatnál . :....... 3 ónel-J • 530,088 írttal mutatkozik kedvezőtlenebbnek, -nmrá áoseówm^ Ha; azonban az üzem megindításához okvetlen szükséges, és készpénzben bevásárolt nyersvas s egyéb üzemi anyagok értéke, továbbá a nyersvas egy t j{q7 (];<-; részének félgyártmányokká lett feldolgozása következtében a hámori ós az uj vas- x&p $ gyárnál az állami számvevőszók kimutatása nyomán az évvégével mutatkozó . 384,662 frtnyi cselekvő vagyongyarapodás figyelembe vétetik, nem aföntkitett , . . ^m f!ÍK j i i ! | iK i464,011 frtnyi hanem csak a gyarapodás ....... . . ... . . . . . . 384,662 frtnyi •levonása után fennmaradó : ...... • • • • • • • • 79.349 frtnyi < írurt hiány tekintendő a vasgyár pónzeredményónek. man Ezen kedvezőtlen eredmény keletkeztónek főoka azon körülmény, mely szerint az 1870. évi előirányzat összeállításának idejében a hengerde üzemének ós a készárú gyártásának megkezdését gátló akadályok és | természetes nehézségek előreláthatok nem valának, vagy legalább fel nem tóteleztetett, hogy legyőzésük és-eltávolításuk csak 1871. évben sikerülend.; sőt ellenkezőleg a véghezvitt kísérletek eredményére támaszkodva, jogosan következtethetett, hogy a hengprde legkésőbb 1870. évi július havában kezúendi rneg a készáru, különösen pedig a pályasinek rendes gyártását, mint bevételeinek főforrását. Ez azonban,; elnézve a techuikai nehézségek.legyőzésétől, melyeket, más, most virágzó viszonyok közt álló vasgyáraknak szintén leküzdeniük kellett, a közbejött s legyőzhetlen más akadályok folytán be Sc .n§ii^ KI jyyetf kezhetett. Egyebeket mellőzve, felemlitendők itt, mint a hengermű megindítását akadályozó főtényezők : a külföldön megrendelt gépeknek politikai bt nyodalmak miatt a kitűzött határidőre be nem szállítása, ós azoknak a szállitó-gyárak részéről ugyanazou okból kóslelkedő felállítása; . . a kavar- és heggesztőp^steknek a rendelkezésre állott tüzelőanyag minőségéhez mórt szerkezete ós felállítása körüli nehézségeknek legyőzése; 1 ?.é tt a A * 8¥fiY : tctM.i;sa hengerek üregezése körül;a gyakorlatban előállott akadályoknak eltávolítása. ,iid tófövuád Felemlítendő továbbá azon kiváló fontosságot igénylő körülmény is, melynél fogva a hengermű a gőzerőre berendezett bányavaspálya felépítésének akadályai, ós különösen a mozdonyoknak Berlinből csak 1870. évi október havában történt megérkezte miatt, annak idejében elegendő szénnel ellátható nem volt. Es minthogy a diósgyőri jobbminősógü kőszéntelepekből nyerhető kőszénnek szállítása csak az altárnán keresztül eszköz ölhető; a kőszónbányához közelebb fekvő, de silányabb termékével volt a vasgyár kénytelen üzemét folytatni, s minthogy a jobb kőszéntelepek az altárna által még er nem érettek, a finomítás lehetségessé tótele Végett mulhatlanul szükséges voltj, különösen a heggesztőknél a tüzelóket részben idegen, készpénzzel vásárlandó kőszónnél pótolni. Mivel pedig ezek folytán' az uj vasgyár az 1870. óv folyamában nem vala rendes üzemben ós íké szárúgyártás csakis a hámori vasműre szorítkozott, az előirányzott bevételeknek csak egy csekély része volt elérhető, mig m kísérletek tetemes költségeket vettek igénybe. lio ' W^ « iyíí ff*»!»föjö tufeiá
