Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
20 1351. SZÁM. Magyarországon és- Erdélyben népi skolák jellege száma összes jövedelme átlagos jövedelme a tanítók száma összes fizetése esik tehát egy tanitóra frt. kr Községi iskola . . Eómai katholikus iskola Görög „ keleti „ Helvét hitvallású „ Ágostai „ „ Unitárius iskola . . Izraelita „ 479 5217 2058 1604 2450 1397 103 490 226,772 .416.536 211,490 359,889 612,984 493,922 10,273 388.256 556 271 102 224 250 353 100 792 771 7071 2117 1774 2867 2041 111 1040 237,023 .298,825 164,436 311,694 569,619 448,882 9825 342,744 307 183 91 175 198 219 88 329 42 68 85 74 68 73 51 66 Az 1868. XXXVIII. t: czikk 142. §-a a nóptauitók fizetésének minimumát következőleg hatá. rozza meg: Tisztes lakáson, ós legalább 1 / i holdDyi kerten kivül: á) az elemi népiskolai rendes tanítóé 300 frt; b) „ „ „ segédtanítóé . , . . 200 , c) felső „ tanítóé 550 „ d) „ „ „ segédtanítóé 250 „ e) polgári iskolai tanítóé nagyobb városban . . 800 „ Kisebb helyen . 700 „ f) polgári iskolai segédtanítóé nagyobb városban . . . . . . . . 400 „ Kisebb helyen 350 „ Az egyes iskolák évi átlagának összehasonlítása a törvény idézett intézkedéseivel, nem igényel bővebb fejtegetést; nem is említve azt, hogy a kimutatott igen is parányi átlag több tanító közt oszlik meg, miután népiskoláink legnagyobb részénél, vagy a miatt, hogy több tanfolyam van egyesítve, vagy azért, mert nagyobb a tanulók száma, több tanító vau, a kik abban osztozkodnak, a mi tulajdonkóp a törvény szerint, sőt a gyakorlati élet rideg logikája szerint is — egynek sem elég. Az a megtakarítás tehát, melyeket a közoktatásügyi minister a részére megszavazott hitelből az országnak évenként visszaad, a népnevelés érdekét tekintve, — megtakarításnak a szó valódi érteimében alig nevezhető. Az igazságügyi ministeri tárcza kezeléséről a nyugdij-tulkiadások iránt függőben maradt tárgyaláson kivül, különösen a fegyintézetekre vonatkozólag az állami számvevőszók általában megjegyezhetni véli: hogy a mint egyrészről ez irányban a kiváut eredmények eltérésére még igen sok költség volna fordítandó, ugy másrészről — mint arról saját kiküldöttei által meggyőződni alkalmat talált - különösen : a magokban az intézetekben található munkaerőknek czélszerűbb felhasználása, illetőleg alkalmazása által, sok költség volna megtakarítható. Igen tanúságos észlelni, hogy, mig p. o. lajtántúli tartományokban az összes fegyeucz kiadás 1,597.300 forintot tesz, a mely összegből, a tisztviselők, fegyőrök, és az épületek fenntartására fordított költség 314.943 frt vagyis: az egész kiadásnak 20%-a, addig a magyar áll.tmban a 623.657 fit 28 krnyi összeg kiadásokból ugyanazon rovatokra 267.662 frt 7 7 8 kr, vagyis: az összes kiadásnak 42. 5 %-a esik.
