Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1349. A magyar királyi ministertanács észrevételei, melyeket a magyar királyi állami számvevőszék által, az 1867-dik évi állambevételek- és kiadásokról szóló kezelési kimutatások, és az 1868., illetőleg 1869. évi állami zárszámadások számtani megvizsgálásáról 1871-dik évi julius 3-ikán és september 13-ikán, 276. és - 383. elnöki szám alatt tett jelentéseire a magyar királyi ministerelnök az országgyülés elé terjeszt
1349. SZÁM. 397 sóge főh&dsegódeinek az 1868. éyre és az 1869. év I. felére fizetett nyugdijak elszámolása, illetőleg a kifizetett összeg megtérítése iránt a tárgyalások folyamatban vannak. IX. Brassó városának katonai czólokra átengedett helyiségekért fizetett 1076 frt 24 krt illetőleg, melynek megtóritésót a jelentés 16., 17. lapjain a számvevőszék követeli megjegyeztetik, hogy Erdélyben magánházak katonai kórodákul régibb idő óta a kincstár nevében ós annak terhére kötött szerződések mellett, oly megállapodással vétettek haszonbérbe, hogy a bérösszegből a botegágyak számától járandó szabályszerű összegek a katonai kincstár, az ezenfelül eső többletet pedig a létezett országos járuléki alap fizetendi. Az országos járuléki alapnak a pénzügyi tárczába törtónt beolvasztása után kerülvén a kérdéses összeg, mint régibb időkből származott követelés, kifizetésre, az mint oly passivum, mely a fennállott országos járuléki alapot terhelte, az illető zárszámadás megfelelő czime alatt jött kiadásba. X. A jelentós 17. lapján érintett .számviteli kiegyenlítés czimón kiadásba tett 12,836 frt 91 1 /* krnyi összegre vonatkozó észrevételre nézve előadatik, hogy ezen összeg kizárólag oly tótelekből áll, melyek mint az 1869. ÓT 1-SŐ négyhavi kezelésének a fennállott állam főkönyvelósi osztály által a múlt és folyó szolgálat szerint törtónt felosztásából eredő s vagy fel nem világositható, vagy más módon többé ki nem egyenlíthető különbségek a kezelés összhangzása czéljából kiadásba tétettek. Végre XI. a jelentós 19. s következő lapjain a közös activák és passivák kimutatására vonatkozó észrevételt illetőleg ismétli a ministertanács az A) alatt ezen pontra nézve tett ellenészrevételét, a mely szerint tekintettel arra, hogy az e részbeni tárgyalások végleg még befejezve nem lévén, egyelőre korainak tartja e kérdésnek egyátalában való részletes taglalgatását, valamint a számvevőszéknek az egyes tételek kiszemelésére nézve tett javaslatát, kivált miután kétséget nem szenved, hogy ezen fáradságos munkálat, a tárgyalások befejezése után, mi czélra sem volna használható, az illető tételek pedig különben is nyilván tartatnak. Miután már a ministertanács az állami számvevőszéknek kérdéses két jelentésére nézve, fennforgó észrevételeit a fennebbiekben előterjesztette, nem mulaszthatja el még kiemelni, hogy a mennyiben a számvevőszók jelentéseiben foglalt nehózmények részint megszűntek a ministerium részéről időközben tett intézkedések folytán; részint pedig eloszlatottaknak tekinthetők a kormány előadott felvilágosításai által óhajtotta volna a ministertanács, hogy a számvevőszók szőnyegen forgó jelentései előbb megfelelőleg módosíttassanak, s akként terjesztessenek az országgyűlés elé, mi iránt a minister-tanács illető észrevételei, s illetőleg felvilágosításainak közlése mellett, az állami számvevőszék elnöke, a m. kir. ministerel nőknek f. évi január 13-án 35. ós 71. sz. a. kelt irataival fel is szóllittatott. A szamvevcszók elnöke azonban f. évi január 22-én 7. sz. a. kelt válaszirata szerint a! felszólításnak nem vélt eleget tehetni, miután az 1870. XYIII. t. ez. 22. §-a értelmében a zárszámadás az állami számvevőszók észrevételeivel, s a minister tanácsnak ezekre vonatkozó határozataival együtt haladéktalanul, tehát minden közbeeső tárgyalást kirekesztve terjesztendő az országgyűlés elő, s kinyilatkoztatta egyúttal, hogy a számvevőszék a ministertanács ószrevóteleire adandó érdemleges választ is akkora kénytelen halasztani, mikor annak megtételére az országgyűléstől fog felszóllittatni. Budán, 1872. évi február hóban. Gróf Lónyay Menyhért s. k.
