Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1250. 1871-ik LV. törvényczikk az arányositásról és tagositásról, az ország erdélyi területének városaiban, szabad és volt urbéresekkel vegyes községeiben

1250. SZÁM. 27 á) a községeknél: hogy mindenik községnek e czélra választott ós felhatalmazott képviselői beleegyezzenek; b) közbirtokosoknál: hogy minden birtokos kellőleg megidóztessók, és hogy közülök senki ellen ne mondjon. 8. §. Mindegyik közbirtokos kívánhatja a közösbirtokból járó illetményének természetben való elkülönitésót: 1. szántóföldek, rétek, kaszálók és legelőknél föltótlenül; 2. erdőknél akkor : ha illetményére legalább 100 catastralis hold esik ; 3. nádasoknál vagy havasoknál: ha a birtokosok birtokaránylagos többsége kívánja. A mennyiben valamely erdő közös használata több község birtokosait illeti: a felosztás községenként eszközlendő, ha az egyik községre eső illetmény 100 catastralis holdat nem is tesz. 9. §. Az igy elkülönített birtokrószek összes haszonvételei csak a tulajdonost illetik. 10. §. Azon foglalásokra nézve, melyek az 1. §. értelmében szintén arányosítás tárgyát képezik, a következők rendeltetnek: a) a közösbirtok természetben való felosztása esetében (8. §.) az elfoglalt rész a birtokos illetményébe betudandó, és a mennyiben illetménye kevesebbet tesz, a foglalónak szabad választásától függ az elfoglalt rész többletét visszaadoi, vagy azt jövőre is megtartani. Első esetben az flfoglalt birtokrószen fekvő hasznos beruházások a közbirtokosok által a foglaló részére megtéritendok; utóbbi esetben pedig a foglaló köteles az elfoglalt birtokrósz többletének mostani valódi értékét a közbirtokosok részére megfizetni. b) Ha csak a közbirtok használásásának aránya állapíttatott meg, ós a közös használat fenntartatik: az elfoglalt birtokrósz a hasznos beruházások becsértékének megtérítése mellett visszafoglalandó. 11. §• Azon községi vagyon, mely folytonos gyakorlattal kizárólag községi közjövedelmi forrásul használtatott s mint ilyen egyéni ingyen-használat tárgya nem volt, valamint azon közsógi vagyon is, mely okiratilag a közsógi szükségletek fedezésére rendeltetett: sem arányosításnak, sem elosztásnak nem tárgyai, s ezután is a rendelt czélra kezelendők. A mennyiben egyes városok, szabad vagy vegyes községek úgynevezett külső allodiummal (majorsági birtokkal) birnak: ezen, a magántulajdon természetével hasonjogu vagyon sem lehet aranyosi'ásnak vagy elosztásnak tárgya. 12. §. Ha a közbirtokosok az őket illető közösbirtok haszonvételeit egészben vagy részben közsógi czélok fedezésére engedték át: ezen körülmény őket a haszonvételek arányosításában ós a birtok (8. §.)' felosztásában nem gátolja; kötelesek azonban a községi szükségletek fedezéséről más módon gondoskodói. 13. §. A lelkészeknek s az iskola-tanitóknak a közös-birtokok rendezése alkalmával erdő- és legelő-illetőségük az 1868. XXXVIII. t. ez. 39. §. érvényben tartása mellett, az egész közös-birtokból adandó ki, és pedig: ha a megállapított kulcs szerint több jogot nem bizonyítanak: 4.*