Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1347. A magyar királyi állami számvevőszék jelentése a magyar királyi ministerelnökhöz, az 1867. évi kezelési kimutatásoknak és az 1868. évi állami zárszámadásnak számtani megvizsgálásáról

330 1347. SZÁM. Az 1868. évi költségvetésről szóló ugyanazon évi XXVIII. t. ez. Horvát-Slavon országok köz­igazgatási kötlségét a rendeseknél . . . . 1.723,900 ft a rendkívülieknél 200,00o ft Összesen 1.923,900 ftban állapította meg. E kiadásoknak, az 1868. zárszámadásban történt kimutatásánál az országos, és földtehermentesi­tési alapoknak eredményei is számításba lettek véve. Miután az 1868. XXIII. t. ez. az országos alap szükségletét figyelmen kivül, következőleg fe­dezet nélkül hagyta, de különben is ez eredményeknek az állami kiadásokkal lett összevegyítése a nevezett alapoknak 1868-ig fenntartott külön természeténél fogva sem lenne helyeselhető, fennjelzett kiadások a közigazgatási költségek közül határozottan levonandók. A miből következik: hogy a X. füzet 3. lapoldalán, valamint a sommázat 46—51. lapoldalához 51—63. fejezetek alatt felsorolt 2.150,639 ft — V 2 krnyi összegből a fenntebbiek szerint illetéktelenül beszámított 142,022 ft 22 ' kr. levonatván, marad . . 2.ŐÖ8J616 ft 78 x / 2 kr. mint oly összeg, mely a közigazgatás rendes szükségletének fedezésére forditatott. A sommázat 52—53. lapoldal 71. fejezete alatt előforduló . . . 14,488 ft 36 1 / 2 kr. pedig mint oly összeg, mely a közigazgatás rendkívüli szükségleteinek fedezé­sére forditatott, vagyis együtt 2.023,100 ft 15 krnyi kiadás, mit összehasonlítva az évi födezettel . . . . . . . . . . 1.923,900 ft — kr. valóságos túlkiadás mutatkozik 99,200 ft 15 kr. E túlkiadás (99,200 ft 15 kr.) miután a képviselőháznak J870. évi april 1-ón a hetes bizott­ság indítványa folytán keletkezett 1707. szám alatti határozatával megszavazott felmentés nem erre ter­jesztetett ki, az az országgyűlés utólagos jóváhagyását várja. A mi már az országos alapot különösen az ezen alapnál 1868. végével fennmaradt 108,376 f" 29 kr. készpénznek rendeltetését illeti, azon összegnek külön Horvát-Sziavon országok részére történt kiha­sitását az állami számvevőszék csakis azon esetben tartja minden további megjegyzés nélkül igazolhatónak, ha az 1868. XXX. vagyis az ugy nevezett kiegyezési törvénynek pénzügyi része egyáltaljában, következő­leg annak 20. §. is, 1868-ra kötelező erővel még nem birt. Feltűnt továbbá: hogy a pénzmaradványok sorában, nevezetesen a zárszámadás 24. oldalán 22* és 23. tétel alatt „lebegő szállítmányok* és pénzváltás czimen kezdőleges ma­radványként 4.665,079 ft 17V 2 kr. Tégleges maradványként pedig 5.999,428 ft 53 kr. . vétetett fel. Hogy a számadáson kivül jelentkező, — ezen tótelek felvételének jogosultságáról alapos ítéletet lehessen mondani, mindenek felett szükséges azoknak természetére kiváló figyelemmel lenni. A „szállítmányok" „ellátmányok" ós a pénzváltásból eredő-forgalmi tótelek nem köthetők bizo­nyos időszakokhoz; óv közben ugy, mint az óv végén egyiránt előfordulhatnak; a honnan következik, hogy az óv végével ós igy jelen esetben 1867. évi deczember utolsó napjaiban történt beszállításoknál a szállí­tás alkalmával szabályszerüleg kiadásba tett pénzek az átvevő pénztárak részéről már nem egy és ugyan­azon évben, hanem csakis a következő év, és igy jelen esetben 1868. évi január és következő hónapokban lévén bevételezhetők, — ezeket egy és ugyanazan évben számadásilag többó ellentételezni sem lehetett, hanem függőben maradván a számadás zárlata alkalmával, készmaradványkónt, vagyis oly formán tekintettek, mintha szállítmányok nem is történtek, és mintha a készpénz a pénztárakban maradt volna elhelyezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom